Nem változtatott döntésén a Diszkriminációellenes Tanács

A tanács a püspökség fellebbezése nyomán tért vissza az október 27-i ülésén hozott döntésére, de ugyanarra a következtetésre jutott, mint korábban.

„Én személy szerint örvendenék annak, ha a püspökség megtámadná a bíróságon a döntésünket, mert egy bírósági ítélettel hatásosabban lehetne őket kötelezni a diszkrimináció megszüntetésére" – nyilatkozta a Krónikának Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke. Hozzátette, ha perre mennének, mindenképpen javasolnák, hogy tanúként idézze be a bíróság a panaszos felet is.

A tanács a pusztinai Szent István Egyesület panaszára járt el. Az egyesület annak a botrányos pusztinai temetésnek az okán fordult a hatósághoz, amiről elsőként a Krónika adott hírt. A pusztinai László Katalin temetésén Irinel Iosif Iosub helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikáció lehetőségét. Indulatait az váltotta ki, hogy László Katalin végakarata szerint a család magyar nyelvű virrasztást is szervezett a halott koporsója mellett. A Szent István Egyesület a történtek kapcsán arra kérte a tanácsot, hogy átfogóan vizsgálja meg az anyanyelvi szertartások kérdését.

A lefolytatott helyszíni vizsgálat alapján a tanács megállapította a diszkriminációt, de tekintettel volt az egyházi autonómiára is, ezért nem rótt ki bírságot a püspökség ellen. A döntés meghozatalakor jelentős súllyal esett latba a többi romániai római katolikus egyházmegye gyakorlata. Kiderült ugyanis, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások, és az észak moldvai lengyel közösség számára a iaºi-i püspökség is biztosítja az anyanyelvi misézés lehetőségét.

Ez a döntés ellen nyújtott be óvást a püspökség, arra hivatkozva, hogy a világi hatóságok nem avatkozhatnak bele az egyház belügyeibe. Amint Asztalos Csaba lapunknak elmondta, később egy második levelet is kaptak a Iaºi-ból, ebben a püspökség azt kérte, küldjék el nekik a csángó nyelvjárás útmutatóját. Ezzel az egyház azt a látszatot próbálta kelteni, mintha azért nem engedélyezné az anyanyelvi szertartást a csángó közösség számára, mert a csángó nyelvnek nincs írott formája.

Asztalos szerint azonban ez nem releváns, mert mindenki olyan anyanyelvű és nemzetiségű, amilyennek vallja magát. Ha a kérelmezők magyar anyanyelvűnek vallják magukat, ezt senkinek nem áll jogában kétségbe vonni. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, falujában a 2002-es népszámláláson 350-en vallották magyarnak magukat. Ez alapján is megalapozottnak vélte a magyar nyelvű misék kérését. Hozzátette, amíg a püspök nem engedélyezi a magyar szertartásokat, továbbra is a háza udvarán tartanak alkalmanként magyar misét. A Szent István Egyesület elnöke a legutóbbi ilyen misén készített fényképekkel készült boldog karácsonyt kívánni Jean Claude Perrisset pápai nunciusnak.

A botrányos pusztinai temetésnek egyébként bírósági következményei is lettek. A mojnesti bíróság csütörtökön tárgyalja azt a keresetet, amelyben az elhunyt asszony fia, László Demeter hívta perbe a gyásszertartást végző papot, Irinel Iosif Iosubot. Nyisztor Tinka sajnálatosnak tartotta, hogy nem kaptak írásos értesítést a diszkriminációellenes tanácstól. Megítélése szerint a dokumentum perdöntő bizonyíték lehetne a bíróság számára is.

Gazda Árpád (Krónika)/catholic.ro/MK