Nemcsak erkölcsi siker volt a madridi ifjúsági világtalálkozó

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) november 30-án elégedetten közölte a Pricewaterhouse Cooper könyvvizsgáló cég számításait az augusztusban tartott madridi ifjúsági világtalálkozó (JMJ) bevételeiről. A számok végül azokat igazolták, akik jelentős bevételre számítottak, hiszen 476 millió dollár – 354 millió euró – a végösszeg. Ebből a spanyol államnak is jutott 37 millió (28,3 euró) áfában. Az összeg 90 százaléka Madridban maradt, a többit a rendezésben résztvevő városok kapták. Az eseménynek a szállodák, a kiskereskedők és a felszíni közlekedési eszközök látták a legnagyobb hasznát, de az a 4589 új munkavállaló is örült – 2894-en Madridban -, aki ennek révén kapott munkát. A beszámoló azt is megállapította, hogy az esemény közép- és hosszú távon is hat a spanyol gazdaságra, mert a látogatók 78,2 százaléka még nem járt azelőtt az Ibériai-félsziget nagyobbik országában. 86,9 százalékuk ugyanis kijelentette, hogy a jövőben valamikor vissza akar térni spanyol földre. Mint ismert, a szervezők tájékoztatása szerint augusztus 16-21. között 1,3-1,5 millió fiatal vagy kevésbé fiatal zarándok vett részt a 13. világtalálkozón, közülük 470 ezer külföldi.

Boldog II. János Pál harmadik mexikói útja

Ugyancsak az ACI írta meg, hogy november 24–26. között a mexikói Monterrey egyházmegye és székhelye kapta meg Boldog II. János Pál urnaereklyéjét, amely a lengyel származású pápa vércseppjeit tartalmazza. A mexikói katolikusok szempontjából rendkívüli esemény alkalmából a Rádió DOXA A zarándok nyomában címmel közel tízperces dokumentumfilmet készített az ereklye monterreyi fogadtatásáról. A körút során több mint 100 ezer hívő rótta le kegyeletét az ereklye előtt. A filmet levetítették a vasárnapi szentmisén is Monterrey székesegyházában több mint négyezer hívőnek is.

Tovább nőtt a katolikus egyháznak felajánlott „adóeuró” mennyisége

A spanyol Társadalomkutató Központ (CIS) legfrissebb adópolitikai felmérése tudatta, hogy idén a a spanyol adófizetők 7,4 százaléka jelölte be a katolikus egyház és a szociális célok rubrikáját a jövedelemadó-bevallásban, írta 29-én a spanyol konzervatív ABC. Ez a mennyiség 2 százalékkal több, mint az előző évi bevallásban. Az adófizetők 32,6 százaléka csak a szociális célú szervezeteket ikszelte be – csaknem 3 százalékkal többen, mint egy éve -, 17,2 százalék pedig kizárólag a katolikus egyházat. Ez utóbbi szám négy százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, másrészt viszont 0,4 százalékkal csökkent a magukat katolikusoknak vallók aránya (73,5 százalékról 73,1-re.) Eközben 1,9 százalékról 2,4 százalékra nőtt azok aránya, akik más vallás követőinek vallották magukat.

Új templomot szentelnek Lisszabonban

A portugál katolikus hírügynökség (Agencia Ecclesia) még szerdán adta hírül, hogy december 3-án felszentelik a keleti apostolról, Xavéri Szent Ferencről elnevezett új templomot Restelóban, a fővárosi, lisszaboni patriarchátushoz tartozó negyedben. Maga a lisszaboni pátriárka, José Policarpo bíboros fogja celebrálni a különleges külsejű templom szentmiséjét. Bár már 1997-ben elhatározták az építkezést, de sok-sok nehézség után éppen két éve végre nekiláttak a munkálatoknak. Ezért a 108 méter magasra tervezett templomtorony sem készült még el. A nemzetközi hírű építész, José Deodorato Faria Troufa Real elmondta, azért választotta a spanyol-baszk jezsuita szent nevét, hogy felidézze azt a helyet, ahonnan elindult keleti missziójára 1541-ben. A nyugat-lisszaboni Restelo egyik negyede is éppen a szent portugál nevét viseli: Sao Francisco Xavier. A szentmise időpontjának megválasztása sem véletlen, mert a liturgiában mindig december harmadik napján, vagyis halála napján emlékeznek meg róla. A templom külseje a felfedezések egyik népszerű hajótípusához, a karavellához hasonlít, amint meglovagolja a hullámokat. De a híveket már nem hajóra emlékeztető belső tér fogadja, hanem a hitet jelképező felhők, vagyis a világegyetem.

Xavéri Szent Ferenc 1506-ban, egy főúri navarrai család sarjaként született (a spanyol királysághoz tartozó) Xavier várában, és 1540-ben érkezett Lisszabonba III. Pál pápa utasítására az akkori portugál király, III. János (1521-1557) kérésére. Egy évvel később indult keleti missziójára Indiába és Japánba, és tíz évig tartó hittérítés közben 1552-ben érte a halál a kínai Kanton szomszédságában, San-csao szigeténél.

Magyar Kurír

(st)