A német püspökök szerint Törökországban megsértik a vallási kisebbségek jogait

Fulda: A német katolikus püspökök ezt az álláspontjukat a Fuldában szeptember 20-23. között tartott őszi ülésülésükön fogalmazták meg Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke dokumentumot írt alá, amely felhívást intéz az Európai Unióhoz. A nyilatkozat szerint Törökországban a pozitív változások ellenére továbbra is súlyosan megsértik és korlátozzák a vallási kisebbségek jogait.

A főpásztorok hangsúlyozzák a politikai, jogi, gazdasági és szociális közös nevezők jelentőségét, amelyek lehetővé tették az Európai Unió fejlődését. Törökország EU tagságának lehetősége, amely felé az út az 1963-as társulási szerződéssel nyílt meg, semmiképp sem jelent magától értetődő jogot a belépésre.

A német püspöki konferencia utal a koppenhágai kritériumokra, amelyeket minden jelölt országnak teljesítenie kell az EU-csatlakozáskor. Ezek közé tartozik az emberi jogok maradéktalan biztosítása, az egyéni és közösségi vallásgyakorlás teljes szabadsága, amely az emberi méltóságon alapul.

1993-ban az Európa Tanács elismerte a közép-kelet-európai országok jogát, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz, ha eleget tesznek a pontosan körülhatárolt politikai, gazdasági és közösségi feltételeknek. Ezek közé tartozik a demokrácia, a jogok elsőbbsége, a kisebbségek tiszteletben tartása, a piacgazdaság, az unió pénzügyi rendszere. El kell érni, hogy azokat a jogokat, amelyeket a török muzulmánok élveznek Németországban, legalábbis fokozatosan, biztosítsák a Törökországban élő keresztényeknek – hangoztatják a német főpásztorok.

2003 novemberében az unió illetékes felelőse dokumentumban ismertette a törökországi pozitív változásokat, ugyanakkor megállapította: továbbra is súlyosan megsértik az emberi jogokat. A vallásszabadság terén különösen szigorú korlátozásokkal sújtják a papokat és szerzeteseket, akiket nem tekintenek jogi személynek, és akik nem részesülhetnek vallási képzésben. A szerzetesi közösségek sem rendelkeznek tulajdonjoggal.

Az emberi jogok helyzetét felmérő amerikai jelentés februárban közzétett dokumentuma szerint tovább tart Törökországban a vallási kisebbségek üldöztetése, hátrányos megkülönböztetése, valamint a szólásszabadság korlátozása. A német püspöki konferencia meggyőződése, hogy az Európai Unió a jövőben is alapvető emberi jognak tekinti a vallásszabadságot, és azt az európai típusú demokratikus jogállam alapvető jellemzőjeként tartja tiszteletben.

Törökország csaknem 66 milliós lakosságának 98 százaléka muzulmán. A keresztények mindössze 0,6 százalékot képviselnek. Az ortodoxok a konstantinápolyi ökumenikus patriarchátushoz tartoznak, jelen vannak még az örmény, a latin, a szír, a görög és a maronita szertartású katolikusok.

VR/MK