Azért áldozunk, hogy idővel átszellemüljünk. Jézus testének sokszori vételével Jézus egyetlen titokzatos testévé leszünk, amely az Egyház. Amiként a táplálék beépül testünkbe, és éltet bennünket, úgy hat át bennünket egyre jobban a Szentlélek a szentáldozások alkalmával. Már egyetlen étkezés is számít, de nem elég csak egyszer ennünk, ismételnünk kell, hogy éljünk, hasonlóképpen nem elég csak elsőáldozónak lennünk, hanem második, harmadik és sokadik áldozókká is kell válnunk, hogy egy idő után már ne is számoljuk.
Hagyjuk el a számszerű vallásosságot, és életünket Isten Országára átállítva természetes táplálékunk legyen az Oltáriszentség. Voltak, akik hosszú éveken keresztül nem is vettek magunkhoz más táplálékot, csak a szentostyát. Lehetséges? Emberi ésszel nyilván nem. Isten üzenhet kiválasztottjain keresztül? Nyilván igen. Megdöbbentően üzen? Igen, mert azon akadunk meg, hogy miként lehet olyan kevés eledellel fenntartani az életet.
Az Oltáriszentség észhez térít, hogy ne a kalóriák világa kösse le étvágyunkat, hanem Jézus teste és vére, aki az örök életet tartja frissen bennünk.
Sánta János