Nemzetközi AIDS-konferencia

Kitekintő – 2005. július 26., kedd | 9:21

130 országból 6 ezer egészségügyi dolgozó érkezett Rio de Janeiróba a Nemzetközi AIDS Szövetség III. Konferenciájára, hogy összevessék a legújabb kutatási eredményeket a HIV-AIDS kezelésének és megelőzésének terén. A konferencia tegnap kezdődött Brazíliában.

A vírust először Los Angelesben találták meg, bár azonosítani akkor még nem tudták. Jelenleg a világon 45 millió fertőzött van, számuk minden évben 5 millióval nő. A betegek két-harmada Afrikában, a Szaharától délre fekvő területeken él, ezen kívül sokan vannak Dél-kelet Ázsiában, Latin-Amerikában és az utóbbi időben Kelet-Európában is.

-----------------------------------------------------------------------------------
Roberta Maretti, a Vatikáni Rádió olasz nyelvű adásának munkatársa Ferdinando Aiuti professzort, az Olasz AIDS-ellenes Szövetség elnökét kérdezte a jelenlegi helyzetről:

Roberta Maretti: Afrikában a helyzet nagyjából változatlan: a vírus a teljes lakosságot támadja. Európában azonban más a helyzet: a ’80-as évek elején a kábítószerezők és a homoszexuálisok kapták el leggyakrabban a betegséget, ma viszont a fertőzöttek fele heteroszexuális. A gyermekek esetében javult a helyzet, a megelőzésnek és a terhes terápiáknak köszönhetően.

Melyek a legújabb eredmények a HIV-AIDS kezelésének és megelőzésének terén?

Ferdinando Aiuti: Minden évben újabb, hatékonyabb és kevesebb káros mellékhatással rendelkező gyógyszereket találnak a kutatók. A vírus azonban folyamatosan változik, és ellenállóvá válik. Ezért a kutatás is folyamatos versenyfutásban van. A fejlett országokban, ahol megvan a gazdasági háttér, ezeket a gyógyszereket hatékonyan tudják használni, és féken tudják tartani a vírust. Teljes gyógyulás azonban itt sem lehetséges.

R. M.: Mi a várható életkora azoknak a betegeknek, akik egy fejlett illetve egy még fejlődő országban élnek?

F. A.: A fejlett országokban átlagban 20 év a várható élettartam, ez a legújabb gyógyszerekkel egy kicsit több is lehet. A fejlődő országokban viszont az esetek felében túl későn diagnosztizálják a betegséget, és a gyógyszerek a lakosságnak csak mintegy 5%-ához jutnak el. Itt maximum 8-10 évig élnek még a betegek. Gyermekek ezrei fertőződnek meg édesanyjuktól.

R. M.: Általában milyen politikai és gazdasági válaszok születnek a betegségre?

F. A.:
Az utóbbi évek nagy csöndje után a Nyolcak, az UNAIDS (az ENSZ nemzetközi AIDS-ellenes szervezete) a Világbank és a Nemzetközi Pénzalap is segítséget nyújtottak. Ennek köszönhetően több gyógyszer érkezik, és javultak az életkörülmények. Afrika problémáját két dolog jelenti: az egyik az, hogy megérkeznek-e a gyógyszerek, a másik pedig, hogy van-e egészségügyi szolgálat. A nagyvárosokban elég jó a helyzet, de a Saharától délre fekvő területeken egyáltalán nem létezik orvosi segítség a falvakban.

R. M.: Erősebb és határozottabb lett tehát a fejlett államok szándéka, hogy szembenézzenek e problémával?

F. A.: Úgy gondolom, hogy megoldást jelent a fejlett országok segítségnyújtása arra nézve, hogy olcsón hozzá tudnak jutni a gyógyszerekhez. Elképzelhetőnek tartanám, hogy az adott országok kutatásába fektessenek be, hogy a helyszínen gyártsanak újabb gyógyszereket. Ez a lehetőség talán a legideálisabb lenne számukra.

RV/MK