Népszámlálás: 2,1 százalékkal csökkent a Magyarországon élők száma tíz év alatt

Németh Zsolt elmondta: az előzetes adatok szerint Magyarországon 9.981.865-en éltek 2011. október 1-jén 0 órakor, a népszámlálás eszmei időpontjában.

Kitért arra, hogy a természetes fogyás (a születések és a halálozások különbözete) mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-től a monoton népességcsökkenés - tette hozzá.

Németh Zsolt megemlítette: a népesség természetes fogyása az elmúlt tíz esztendőben 387 ezer ember volt, ezt némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlás nyeresége, ami 171 ezer embert tett ki ebben az időszakban. Ennél azonban valószínűleg sokkal több külföldi él Magyarországon életvitelszerűen - jegyezte meg.

Németh Zsolt utalt arra, hogy a KSH úgynevezett továbbvezetéssel is számon tartja Magyarország lakosságát két népszámlálás között, az így nyert adatokból 9.970.160-es lakosságszámra jutottak, ami a mostani népszámlálás előzetes adataihoz képest alig több mint 11 ezer fős, azaz 0,1 százalékos eltérés, s ez a statisztikai standard szerint is elfogadható adat. Az előzetes adatok a „szűk egy év múlva” várható végleges adatokhoz képest kis mértékben változhatnak, de nagy mértékben bizonyosan nem fognak - mutatott rá.

A KSH népszámlálásért felelős elnökhelyettese szólt arról, hogy Magyarországon folytatódott a népességkoncentráció, a fővárosból és Pest megyéből álló közép-magyarországi régióban a népesség „figyelemre méltó módon emelkedett”, ezenkívül kizárólag Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság száma, míg a csökkenés Békés megyében a legnagyobb, 9 százalékos.

Elmondása szerint a népsűrűség Budapesten négyzetkilométerenként 3307 fő, a fővároson kívül pedig csak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb a népsűrűség 100-nál (előbbiben négyzetkilométerenként 135, utóbbiban 107 fő). A legritkábban Somogy megye lakott, 53-an élnek egy négyzetkilométeren. 

A nemek megoszlásáról kiemelte: több nő él Magyarországon, mint férfi az előzetes adatok alapján, a különbség pedig nőtt a két nem között 10 év alatt. Jelenleg valamivel több mint 52 százalék a nők aránya az országban - állapította meg.

Németh Zsolt beszélt arról is, hogy a lakásállomány „300 ezer egységgel” gyarapodott az utóbbi évtizedben, a növekedés többsége pedig az évtized elején következett be. Hozzátette: a 80 négyzetméter alatti lakások teszik ki az ország lakásállományának több mint a felét.

Közölte, a népszámlálás végleges adatairól köteteket is jelentet meg a KSH, az elsőben a településekre - egyebek mellett a nemzetiségekre, az egyházakra - vonatkozó adatok lesznek, a továbbiakban többek között a demográfia, a háztartások, az iskolázottság, valamint a fogyatékkal élők adatai szerepelnek majd, és külön figyelmet fordítanak a hajléktalanság kérdésére is.

Németh Zsolt kitért arra, 2007-től készítették elő a népszámlálást, három próba-adatfelvételt készítettek, és az internetes kitöltési módot is kipróbálták. Az előzetes adatok közlésének gyorsasága tekintetében az EU-tagállamok közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el - fűzte hozzá.

Elmondta, a KSH három nagy közbeszerzési eljárást indított a népszámlálás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta: a népszámlálást az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása alapján és - először az ország történetében - az EU kötelező jogszabályait is figyelembe véve hajtották végre. Így nemzetközi összehasonlításra is alkalmas adatok keletkeznek - fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy csaknem 40 ezer számlálóbiztos vett részt tavaly az összeírásban. A tavalyi, 15. magyarországi népszámláláson 4,5 millió háztartást kellett összeírni. Az összeírás során csak azokat vették figyelembe, akik életvitelszerűen Magyarországon éltek. Interjú formájában a lakosság 65 százaléka, interneten 19 százalék válaszolt a kérdésekre, a többiek saját maguk töltötték ki papíralapon a kérdőíveket. 

MTI/Magyar Kurír