
Fülöp 1515-ben született Firenzében. Fiatal korától nagy hatással voltak rá a domonkosrendi hagyományok. A fiatal Fülöp, nagybátyja üzletének átvétele helyett, Rómába ment, ahol a szegények és a betegek segítésébe kezdett.
1551-ben, 36 éves korában szentelték pappá; majd megalapította a San Girolamo della Carità nevű közösséget. Lelki gyermekeinek egyre növekvő köre alakult ki körülötte; a találkozásokra cellája hamarosan szűknek bizonyult, így a szomszéd raktárépületet építették át oratóriummá, erről kapta a fiatal közösség a későbbi nevét – Oratórium Kongregáció. Fülöp oratóriumának jeligéje: Sola caritas! – csak a szeretet számít! A közösségben együtt ismerkedtek a Szentírással, közösen imádkoztak, majd ki-ki maga választott tevékenységével kórházakban, az utcákon végezte Istennek szentelt szolgálatát. 1575-ben XIII. Gergely pápa jóváhagyta az oratoriánus papok és testvérek köréből alakult kongregációt.
Fülöp Rómában halt meg 1595. május 26-án. Szenttéavatási eljárása már halála után két hónappal megkezdődött. 1615. május 11-én került sor boldoggáavatására; majd 1622. március 12-én – Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel, Avilai Terézzel és Sevillai Izidorral együtt – avatták szentté. Ünnepét, május 26-át 1625-ben vették föl a római kalendáriumba.
Számos anekdota emlékezik meg a népszerű szent vidám személyiségéről és különleges vallásos élményeiről. Életéről filmet is készítettek, „Legyetek jók, ha tudtok!” címmel.
Magyar Kurír