New Age és globális etika – a nagy szemfényvesztés

Tízéves a New Age-ről szóló vatikáni dokumentum

Kitekintő – 2013. február 9., szombat | 8:00

Ma globális támadás alatt áll a hit, a család, a férfinak és nőnek teremtett ember. Mind nyilvánvalóbb a sötétség erőinek a társadalom alapjait pusztító működése. Miközben recsegnek-ropognak a jelen gazdasági-társadalmi rend eresztékei, egy „új spiritualitáson” alapuló, új világrend kibontakozásának vagyunk tanúi, melynek „egyetemes vallása” tagadja Jézus Krisztust.

Mindez nem összeesküvés-elmélet, hanem szemünk előtt bontakozó valóság, amire immár egy évtizede figyelmeztet a prófétai erejű vatikáni dokumentum. „A felelős kormányzáshoz szükséges harmónia és megértés egyre inkább úgy jelenik meg a felfogásban, mint egy globális etikai keret alapján működő globális kormányzat.” (ÉVH 2.3.1) „A globális agynak szüksége van intézményekre a kormányzáshoz, vagyis világkormányra.” (ÉVH 2.3.4.3.)

(Az idézetek a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa által 2003-ban kiadott Jézus Krisztus, az élő víz hordozója című dokumentumból származnak.)

A formálódó globális kormányzat az emberek spirituális éhségét is igyekszik kielégíteni. „Sok minden mutat arra, hogy a gnosztikus elitizmus és a globális kormányzás a nemzetközi politikában számos kérdésben egybeesik.” (ÉVH 2.3.4.3) „A New Age-nek több, nemzetközileg is befolyásos csoporttal közös célja az egyes vallások felváltása vagy meghaladása egy egyetemes vallás létrehozása érdekében, amely egyesíthetné az emberiséget. Szorosan kapcsolódik ehhez az a gondosan összehangolt erőfeszítés több intézmény részéről, hogy egy globális etikát hozzanak létre.” (ÉVH 2.5)

Milyen lesz az új, egyetemes vallás?

Az „egyetemes vallás” spiritualitásának középpontjában az én fog állni. Az ember az „egyetemes tudatosság” elérésére törekszik, különféle tudattágító technikák és a szellemvilágból való „tanácsadók” segítségével, harmóniában a többi emberrel, a Földanyával, a kozmosz „rezgéseivel” és „energiájával”. Minden ember a kozmikus istenség részeként istenné lesz, maga teremti meg önmagát „a genetikai kód megfejtésével, a szexualitás természetes szabályainak megváltoztatásával, a halál korlátainak legyőzésével” (ÉVH 2.3.4.1).

E felfogásban nincsen személyes Isten. „Az univerzum az energia óceánja ...Az energia a 'szellem'...Nincs különbség Isten és a világ között. Maga a világ is isteni, ...nem teremtett valóság, hanem örök és önfenntartó. Isten és világ, lélek és test, értelem és érzés, menny és föld egyetlen hatalmas energiarezgés.” (ÉVH 2.3.4.3)

Mivel nincs Teremtő, nincsenek a Teremtő által megállapított törvények, így bűn sem létezik. Mindent szabad, egyedül a tolerancia (azaz bármilyen viselkedésforma elfogadása) kötelező. Egyedül a kereszténység nem tolerálható, hiszen szilárd erkölcsi törvényei fenyegető akadályt jelentenek ezen „ellenspiritualitás” számára. „A felderengő New Age korában tökéletes, androgin (hímnős) lények fognak élni, akik teljesen uralják majd a természet kozmikus törvényeit. E forgatókönyv szerint a kereszténységet el kell törölni, hogy átadja helyét a globális vallásnak és az új világrendnek.” (ÉVH 4.)

Kereszténység és New Age

Nyilvánvaló, hogy megtévesztő nyelvezete ellenére – melyben gyakori fogalmak a csend, a meditáció, a szeretet, a fény, a teljesség, az egység – az új világfelfogás összeegyeztethetetlen a kereszténységgel. A kinyilatkoztatás fényében elfogadhatatlan panteisztikus istenfogalma és emberképe, az önmegváltásba vetett hit, a szubjektív igazság tana, a bűn tagadása. A New Age „tagadja a keresztény hit kinyilatkoztatott tartalmát; nem tekinthető pozitívnak vagy ártalmatlannak.” (ÉVH 4.)

„Aki arra kíváncsi, hogy hihetne-e Krisztusban és a Vízöntőben egyszerre, annak hasznos lehet tudni, hogy ez egy „vagy-vagy” helyzet. 'Egy szolga sem szolgálhat két úrnak...' (Lk 16,13). ...Nem szabad megfeledkezni arról, hogy több mozgalom, amely a New Age táptalaja, kimondottan keresztényellenes. A kereszténységhez való viszonyuk nem semleges, hanem semlegesítő: mindannak ellenére, ami elhangzik a vallások iránti nyitottságról, a hagyományos kereszténységet nem tekintik őszintén egy elfogadható alternatívának. Olykor kellőképpen kifejezésre is juttatják, hogy 'az igazi kereszténység számára nincs tolerálható hely'” (ÉVH 6.) – hangsúlyozza a vatikáni dokumentum.

Mi a teendőnk?

A keresztény embernek tudnia kell, hogy a New Age sokarcú, zavaros áramlat, melynek megnyilvánulásai sokszor megtévesztően hasonlítanak a kereszténységhez (pl. New Age-es „imacsoportok”). Óvatosan kell megközelítenünk. Egy-egy jelenségének elbírálásánál nagyon fontos, hogy felismerjük, jelen van-e benne a hiteles keresztény tanítás és lelkiség, vagy nincs. Ehhez érdemes még jobban megismernünk hitünk tanítását, elsősorban a Katolikus Egyház Katekizmusát – javasolja a dokumentum.

A másik fontos teendőnk pedig az, hogy felkínáljuk az embereknek Jézust, mégpedig türelemmel, őszinte igazságkeresésüket tiszteletben tartva. A hatékonyabb evangelizáció titka saját istenkapcsolatunk erősítése, az ima, a szentségek és a keresztény közösség segítségével. „A Jézus Krisztussal, az élő víz hordozójával való találkozásra még nagyobb súllyal tud meghívni másokat az, aki maga is mindenestül a Jézussal való találkozás hatása alatt áll, mert akkor már nem olyan valaki beszél, aki csupán hallott róla, hanem aki bizonyos abban, hogy 'valóban ő a világ Üdvözítője'.” (ÉVH 5.)

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír

Kapcsolódó cikkek a New Age-ről

Kapcsolódó: Az észrevétlenül lopakodó új globális etika