„Nézzétek, valami újat viszek végbe. Már éppen készülőben van, nem látjátok?”

A munkaülés fő témája a katekézis megújulása volt, mivel a Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD) az idén tíz éves. Ez alkalmat ad a reflexióra, hogy a katekézisnek ott lefektetett elvei mennyire valósultak már meg eddig, és milyen feladatok várnak még megvalósulásra.

A munkahéten az egyes egyházmegyék sajátos helyzetén, problémáin és örömein kívül szóba kerültek a katekézis általánosabb kérdései, illetve azok magyarországi megvalósításának útjai. Ilyen a családi katekézis, a szentségi életre való felkészítés, a hitre nevelés és erkölcsi nevelés, a katekumenátus és a katekumenális szemlélet megvalósulása a katekézisben.

Udvardy György püspök, a Hitoktatási Bizottság elnöke a 10 éves KÁD kapcsán a megújulásról beszélt Izajás prófétát idézve: „Nézzétek, valami újat viszek végbe. Már éppen készülőben van, nem látjátok?” (Iz 43,19a) Mint mondta, a katekézisben a megújulás nem új módszereket jelent, hanem mindenekelőtt készséget arra, hogy egy kapcsolatban az ember azt tegye, ami a másiknak jó. Mert Isten mindig friss, mindig fiatal, mindig újjáteremti a kapcsolatunkat. A katekézisben tehát az Isten szeretete, megújító ereje jelenjen meg.

Bíró László, a Püspöki Konferencián belül a családpasztorációért felelős püspök a családi katekézisről, a családi életre nevelésről beszélt. Hangsúlyozta a katekézisben és a családpasztorációban dolgozók együttműködésének fontosságát, valamint azt, hogy a katekézis ne csak a családnak egy tagját célozza elszigetelten, mert azzal éppen a hit és a hétköznapok szétválását támogatja. Szólt továbbá arról is, hogy a szülők Istentől kapott hivatásuknál fogva alkalmasak arra, hogy valóban ők legyenek gyermekeik első katekétái. Bíró László kiemelte: a családi katekézis egyik fontos feladata visszaadni a szülőknek az ehhez szükséges önértékelést, bátorságot, készséget.

Beer Miklós püspök a KÁD szellemében a gyermekkatekézis mellett hangsúlyozta a felnőttek katekézisének fontosságát, hiszen a felnőtt ember már képes önállóan Isten és az Egyház mellett dönteni, s gyermekeit így nevelni. A püspök kiemelte az Egyház közösségének szerepét a katekézisben, ami nélkül kevés esély van a hit megmaradására. Mint mondta, a katekézis megújulása a szókincs megújítását is jelenti, mert azok a szavak, amelyek más tartalmat, más szemléletet közvetítenek, a megújulás ellen dolgoznak. Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy örömünk legyen abban, hogy Isten gyermekei vagyunk, hiszen éppen ez az öröm az evangelizálás egyik legfontosabb eszköze. Beer Miklós hangsúlyozta: a katekézis egyik legfontosabb feladata segíteni a növendéket abban, hogy képessé váljon Isten szeretetét befogadni.

Fogassy Judit SDSH nővér, a Hitoktatási Bizottság kateketikai főmunkatársa a keresztény beavatás folyamatának lényeges elemeiről tartott előadást. Mint elmondta, a KÁD szerint a katekumenátus folyamata az egész katekézis inspirálója kell, hogy legyen, így a katekézisnek a keresztény beavatásra kell irányulnia, illetve azt kell elmélyítenie. A katekézis legfőbb célja maga a megtérés, a Jézus Krisztus személyéhez való eljutás, és a vele való egyesülés. Ebből is látható, hogy szoros összefüggésben áll a katekumenátus intézményével, azaz a beavatási folyamattal, ami Jézussal és Egyházával való teljes közösségre vezet el.

Spányi Antal püspök a mai társadalom helyzetéből kiindulva a Krisztussal való egyesülés és a társadalom formálásának fontosságát hangsúlyozta. A katekézisben a krisztusi szabadságra való elvezetést, illetve a sérült emberi helyzetek gyógyítását emelte ki. Egészen sajátos feladatként jelölte meg a társadalomban jelenlévő, sokszor negatív egyházkép tudatos formálását, illetve e feladat helyének megtalálását sürgette a katekézisben.

Az előadásokon érintett témákat a résztvevők műhelymunkák során dolgozták fel, illetve elkezdték megtervezni a katekézis megújításának lehetséges egyházmegyei lépéseit.

Angerer Adrienne/Magyar Kurír