A nigériai egyház helyzete

A Nigériai Szövetségi Köztársaság független ország Nyugat-Afrikában, 140 millió lakosával Afrika legnépesebb állama. A szárazföldön nyugaton Benin, keleten Csád és Kamerun, északon pedig Niger veszi körül, délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-ben a főváros az ország közepén fekvő Abuja lett, korábban a nigériai kormány a partmenti Lagosban székelt. A lakosság 43%-a muzulmán, közel 40%-ra tehető a keresztények száma, ebből 15% (20 millió) a katolikus; a hagyományos afrikai vallások követőinek száma 20%-ra tehető. Az ország északi részén főként a hausza etnikumhoz tartozó muzulmánok élnek, míg délen a nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb keresztény vagy törzsi vallású lakosság.

A szudáni és a guineai civilizációk találkozási és ütközési pontjában található országba a XV. század végén érkeztek portugál hódítók. A sikertelen evangelizációs tevékenységet követően elterjedt a rabszolga-kereskedelem. Az ország a brit gyarmatosítás idején vált alárendelt területté, 1960-ban nyerte el függetlenségét. Nigéria ma is küzd a gyarmatosítás örökségével, az etnikai és vallási ellentétekkel, a külföldi gazdasági és politikai beavatkozással. Ezek korábban véres polgárháborúhoz, majd a katonai diktatúrák miatt hosszú politikai instabilitáshoz vezettek. 1999-ben elnöki választásokat tartottak, és az ország visszatért a demokráciához, javultak a nemzetközi kapcsolatai. A helyzet normalizálódását akadályozza a katonai oligarchia hatalma és a jelentős korrupció.

A nigériai püspöki konferencia elnöke Felix Alaba Job, Ibadan érseke. Az ország apostoli nunciusa Renzo Fratini érsek. Az első misszionáriusok a portugál hódítókkal érkeztek São Tomé szigetére a XV. században, majd a XVI. században ágoston rendi szerzetesek hoztak létre egy keresztény uralkodói dinasztiát a helyi trónörökös megkeresztelésével Warriban. A XVIII. és XIX. században spanyol és olasz kapucinusok folytatták az evangelizációt. Majd 1885-ben érkeztek meg a Szentlélekről elnevezett kongregáció francia misszionáriusai és az Afrikai Missziókért Társaság tagjai. A XX. század folyamán fokozatosan épült ki az egyházi hierarchia Nigériában.

A mai nigériai egyház fiatal, dinamikus, amelyben népszerű a szentségek vétele. Az egyház eltökélt szándéka, hogy hozzájáruljon a nemzet építéséhez; felemeli szavát az igazságosság és a jogok védelme, valamint a béke és a kiengesztelődés érdekében; elítéli a nigériai társadalmat sújtó problémákat: a törzsi előítéleteket, az erőszakot és a korrupciót. A világiak aktív szerepet vállalnak az egyház életében, számos világi társulás, befolyásos katolikus női szervezet és karizmatikus csoport van jelen minden egyházmegyében; segítséget nyújtanak a plébánosoknak a hitoktatásban, a fiatalok nevelésében és a szegények felkarolásában. Magas a hívek részvételi aránya a vasárnapi szentmiséken nemcsak a városokban, de a falvakban is. A papi szemináriumok és a rendházak a jelentkezők nagy száma miatt helyhiánnyal küzdenek.

A helyi egyház elsődleges feladatai közé tartozik a különböző vallási és etnikai csoportok közötti békés együttélés előmozdítása. A muzulmán és keresztény csoportok közötti viszonyt a feszültség és erőszakhullámok jellemzik. A feszültségek valós okai politikai eredetűek. Ebben a kontextusban az egyház mindig az állam laicitása védelmében száll síkra, és aktívan elkötelezi magát a kiengesztelődés és a párbeszéd elősegítése mellett, más keresztény egyházakkal és a muzulmán vezetőkkel együttműködve.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír