Nobel Béke-díj – az atomenergia békés felhasználásáért

A díj indoklásaként a norvég Nobel-bizottság kijelentette, hogy Mohamed ElBaradei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felbecsülhetetlenül fontos munkát végez.

Ole Danbolt Mjoes, a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a leszerelési törekvések elakadni látszanak és ezért fennáll annak a veszélye, hogy a nukleáris fegyverek elterjedhetnek mind a különféle államok és a terrorista szervezetek körében.

Az idén a nemzetközi közösségnek nem sikerült elérnie az atomsorompó-szerződés további szigorítását és a Nobel-díj bizottság most azt hangsúlyozta, hogy a világ igen kevés eredményt tud felmutatni az közelmúlt időszakban a nukleáris fegyverekkel szembeni aktív fellépés terén.
A Mohamed ElBaradei által vezetett NAÜ fegyverzet-ellenőröket küldött Irakba a háborút megelőző időszakban, és ennek a testületnek kellett megküzdenie az Észak-Korea és Irán nukleáris programjai körül kialakult nemzetközi vitákkal is.

Kofi Annan, az ENSZ főtitkára örömmel üdvözölte a bizottság döntését. Nyilatkozatában elmondta: a NAÜ 1957 óta fáradhatatlanul munkálkodik az atomfegyverek terjedése ellen és a nukleáris technológia biztos és békés célú felhasználása érdekében. Az ügynökség főigazgatója ElBaradei nagy hozzáértéssel végezte ezt a létfontosságú küldetést. A Világszervezet főtitkára üzenetében örömmel nyugtázza azt is, hogy a NAÜ-nek odaítélt Nobel Béke-díj csatalakozik több más ENSZ szervezet – mint az UNICEF – és vezetői által kapott díjakhoz, az ENSZ-nek a béke érdekében végzett szolgálatáért.

Jacques Chirac francia elnök örömét fejezte ki amiatt, hogy a Béke Nobel-díjat Mohamed ElBaradeinek ítélték, és hozzátette: az ügynökség és munkatársai hosszú idő óta, és különösen a mostani, nehéz helyzetben eltökélten munkálkodtak azon, hogy sikerüljön békés megoldást találni a világ biztonsági problémáira.

Tony Blair brit miniszterelnök is csatlakozott a francia elnök szavaihoz, kiérdemeltnek és fontosnak nevezte a döntést, amely jól tükrözi az ügynökség által végzett munka fontosságát.

Sok elemző ugyancsak fontosnak mondja az ügynökség munkáját annak biztosításában, hogy hasadóanyagokat ne használhassanak fel a világban fegyvergyártásra. Mások viszont úgy gondolják: az Atomenergia Ügynökség nem érdemelte ki a díjat, tekintettel az iráni és észak-koreai nukleáris programok körül kialakult patthelyzetre, hiszen még mindig nem volt képes hitelesen megállapítani, hogy békés célúak-e vagy sem Irán nukleáris ambíciói, Észak-Korea pedig még mindig nem engedte vissza az országba a fegyverzet-ellenőröket.

BBC/VR/MK