„Hogy országhatárokon át szabadon lehessen szólni akkor, amikor a diktatúrák terjeszkedni kezdtek – keleten ott volt a bolsevizmus, feltűnt a láthatáron a nácizmus, a fasizmus... Létkérdés volt, hogy nyíltan lehessen szólni a világon mindenkihez, különösen a nehézségekkel küzdő vagy üldözött egyházakhoz” fogalmaz Federico Lombardi SJ, a Vatikáni Rádió igazgatója.
Ettől kezdve a Vatikáni Rádió a földkerekség minden lakójához szabadon el tudta juttatni a pápa üzenetét. Olykor a legreménytelenebb helyzetben lévőknek szóló, kényes üzeneteket is: a második világháborúban kétszázötvenezer üzenetet közvetített hadifoglyoknak a családtagjaiktól, de a koszovói konfliktus idején is hangot adott az áldozatokkal való szolidaritásnak. A rádió napjainkban is nagy vigasztalást jelent azoknak, akik nem gyakorolhatják szabadon a hitüket.
„Ma is sok olyan, főleg iszlám ország van, például a Közel-Keleten, ahol a külföldi katolikus munkások nem tudnak szentmisére menni, vallásos tartalmú üzeneteket hallgatni. Komoly szolgálat, hogy hetente közvetítünk számukra érthető, angol nyelvű szentmisét” – mutat rá Lombardi.
A Vatikáni Rádió adása 38 nyelven hallható, a legegzotikusabb nyelveken is, mint a szomáli, az eritreai tigrinya nyelv vagy Pakisztán hivatalos nyelve, az urdu. A rádió így a legtávolabbi vidékeken élő keresztényeknek is el tudja mondani, hogy a pápa velük van.
„A Vatikáni Rádióban sokan, sok nyelven szerkesztik a híreket, tudósításokat, hogy a pápa a mai világban is hallathassa hangját, és keresik a legjobb technológiát üzenete terjesztésére” – teszi hozzá az igazgató.
Fennállása nyolcvanadik évfordulója alkalmából a pápa rádiója kiállítást szervez a Vatikáni Múzeumban, valamint könyvet ad ki, amely a világ egyik leghallgatottabb rádiójának történelmi pillanatait foglalja össze.
Magyar Kurír
(mk)