Az imádságot Székely János püspök vezette, könyörgést mondott Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Balog Zoltán református lelkész, az emberi erőforrások minisztere. Az eseményen részt vett Sólyom László volt köztársasági elnök, valamint a 2008-2009-es romagyilkosságok áldozatainak több hozzátartozója is.
Szőke Péter, az ökumenikus megemlékezést szervező Sant’Egidio közösség magyarországi felelőse emlékezetett arra, hogy 1944. augusztus másodikán megölték Auschwitz-Birkenauban a még életben maradt 300 cigány rabot. Majd így folytatta: „II. János Pál pápa Auschwitz-ot a mai világ Golgotájának nevezte. Nagycsécs, Tatárszentgyörgy, Tiszalök, Kisléta – megannyi újabb Golgota, nagypéntek helyszíne. Akik meghaltak, romák voltak és szegények. A keresztények több mint két évezrede maradnak hűek a nagypéntekhez. Az evangéliumokból tudjuk, hogy csupán néhány törékeny asszony tartott ki Jézus keresztjének tövében. De éppen ők lehettek a Feltámadás első tanúi.”
Hangsúlyozta: a hívő ember első jótette az imádság. Azért gyűltek össze az imádságon, hogy ébren tartsák a közelmúlt történeteinek fájó emlékezetét és imádkozzanak a szeretet civilizációjáért.
Ezt követően felolvasták Alberto Bottari de Castello üzenetét, amelyben a pápai nuncius kifejezte nagyrabecsülését a kezdeményezés felett, és hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlölet és az erőszak minden formáját, különösen akkor, amikor ártatlan, védtelen, gyenge emberek ellen irányul, és lesújt még a gyermekekre is. Emlékeztetett arra, hogy Jézus életét „mindannyiunkért adta; fajra, bőrszínre, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül".
A nuncius üzenete után egyenként imádkoztak az áldozatokért: felolvasták történetüket és kérték az Urat a megbocsátásért, a kiengesztelődéséért, az együttélésért, az áldozatok lelki üdvéért, a hozzátartozók vigaszáért.
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök beszédében elmondta: azért gyűltek össze, hogy elítéljék a gyűlöletet, az erőszakot. Keresztényként valljuk, hogy mindannyian Isten remekművei, az ő gyermekei vagyunk. Bízunk benne, hogy az utolsó szó nem a gyűlöleté, a történelem igazi főszereplője minden látszat ellenére nem a vak emberi gyűlölet, hanem a Teremtő Isten jósága. Az örök élet hitével imádkozunk és hisszük, hogy az az egyetlen kiút a bosszú ördögi köréből, ha nemet mondunk a gyűlöletre, és igent mondunk a jóakaratra, az újrakezdésre. Felidézte az igaz emberség szép példáit a második világháború idejéből. II. János Pált állította példaképül a keresztények elé, aki az ellene elkövetett merényletet követően felkereste merénylőjét a börtönben: az irgalom embere volt. Szent Ferenc gondolataival zárta elmélkedését: „Uram, tégy engem békéd eszközévé, hol gyűlölet van, szeretetet vigyek…”
A beszédet követően Fabinyi Tamás evangélikus püspök azért könyörgött, hogy az Úr fogja le a bosszúálló kezet, alakítsa a mozdulatot simogatássá. Balog Zoltán református lelkész a testvéri összefogásért kérte Istent és azért, hogy tudjunk irgalmat gyakorolni, és miközben irgalmat gyakorolunk, éljük át saját gazdagodásunkat.
A könyörgések után a résztvevők mécsest gyújtottak az áldozatokért, elhelyezték az oltár előtt, miközben a szendrőládi cigány zenekar előadásában roma siratóénekek hangzottak fel.
Az ökumenikus imádság különösen megható pillanata volt egy cigány származású asszony, Kutasi Gyöngyi tanúságtétele. Vallott életéről: a siklósi iskolában ő volt a „cigánylány a hegyről”, de ő ezt nem bánta, szeretett ott élni és mindig úgy érezte, mások is elfogadják őt. Sikerült szakmát tanulnia, dolgozott, két gyermeke született. Emellett mindig élt benne a vágy, hogy másokon segítsen: rátalált a Szent Egyed közösségre, akikkel együtt szolgálja a pécsi hajléktalanokat. Kifejezte megdöbbenését és együttérzését a gyilkosságok áldozataival. Elmondta azt is, mennyire együtt érez a nemrég meggyilkolt Bándy Kata hozzátartozóival: az erőszak mindig értelmetlen és Isten ellen való cselekedet. Végül megköszönte Istennek, hogy az Ő útján járhat és segíthet a rászorulókon.
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír