Ökumenikus imahét – a Krisztus-hívők egységéért

„Nem hibázunk, ha a hívő hétköznapi okosság útmutatását megfogadjuk, vagyis az igazságra, tisztességre, a keresztény tanításra, a krisztusi erkölcs elveire építjük életünket”– mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztegom-budapesti érsek az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletén. Szentbeszédében rámutatott: – Istenre mindig számíthatunk. „Isten nagysága és rendíthetetlen biztonsága nem hideg, külső erőként jelentkezik az ember számára. Isten ugyanis szeret minket.” – Mi kapcsol bennünket, keresztényeket össze? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Sorolhatnánk a keresztény tanítás alapelemeit: a szent könyveket, néhány ősi egyetemes zsinat tanítását és sok egyebet a keresztény közösségek jelenéből és múltjából. De sokkal rövidebben és teljesebben is válaszolhatunk erre a kérdésre: „minket, keresztényeket maga Jézus Krisztus személye kapcsol össze” – mutatott rá Erdő Péter bíboros szentbeszédében.
– Megszoktuk, 1989-90 óta demokratikus körülmények között, nem csak szólásszabadsága van az egyháznak, de vélemény-nyilvánítási lehetősége is. Mára mégis furcsa helyzet alakult ki: némelyek kétségbe vonják, szabad-e az egyháznak társadalmi kérdésekről véleményt nyilvánítania? – mondta igehirdetésében D. Szebik Imre evangélikus elnök, püspök. Hangsúlyozta: – Az egyház küldetését teljesíti, melynek alapja Jézus Krisztus. „Küldetésünkhöz hozzátartozik, hogy véleményt mondunk családról, munkahelyről, tervekről, jelenről és jövőről.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke hangsúlyozta: – Az imádság tartja össze a világot. Különben már rég elpusztult volna. „Meggyőződésem, az imádságnak ereje van, mely szíveket, gondolatokat változtathat meg. Az ökölbe szorított kéz a megbocsátás szeretetévé simulhat” – mondta Szebik Imre az imádság erejéről.
A 2005. évi előkészítő füzet anyagát egy katolikusokból, protestánsokból és ortodoxokból álló szlovákiai ökumenikus munkacsoport készítette elő.
Nagy öröm a szervezők számára, hogy a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács (katolikus – Róma) és az Egyházak Ökumenikus Tanácsának Hit és Egyházszervezeti Bizottsága (protestáns, ortodox, anglikán – Genf), mely a szöveget véglegesítette, az idén újabb kis lépést tett a keresztény egység felé. Az imahétre megjelent füzet alapszövegét nem csak együtt készítette a két testület, hanem közösen adta ki. Hazánkban több mint 10 éve nem csupán ökumenikus közösségben végzik az imaheti anyag fordítását és véglegesítését, hanem a füzet szintén közös kiadásban, azonos formátumban jelenik meg.
Az egységre törekvés egész esztendőre szóló feladat
Az imahét hagyományos ideje a január 18-a és 25-e közötti időszakra esik. Ezt a dátumot 1908-ban javasolta Paul Wattson. Az imahéten a lelkészek arra buzdítanak mindenkit, hogy az év többi napján is keressen alkalmat a Krisztus akarata szerinti egységért mondott közös imádságra.
Az imahetek története
1740 körül Skóciában egy pünkösdista mozgalom célul tűzte ki az imádkozást minden egyházért, minden egyházzal együtt. 1820–ban James Haldane Stewart tiszteletes kiadta javaslatait „A keresztények általános egysége és a Szentlélek kiárasztása” címmel. 1846–ban megalakult az Evangéliumi Aliánsz. Ötven felekezetből 921 résztvevő gyűlt össze Londonban. Bevezették a minden év első teljes hetében rendezendő imahetet a Krisztusban hívők egységéért.
Magyarországon először 1886–ban hirdették meg az Imahetet. A Kálvin Téri Református Gyülekezet Baldácsi termébe hívták a résztvevőket. 1894–ben XIII. Leó pápa szorgalmazta az „egységért imanyolcad” gyakorlását a pünkösdi ünnepkör keretében. 1958–ban a lyoni Unité Chrétienne központja és az Egyházak Ökumenikus Tanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága együtt kezdte meg az imahét anyagának közös előkészítését. A II. Vatikáni zsinat ökumenizmusról szóló dekrétuma 1964-ben hangsúlyozta: Az ökumenikus mozgalom lelke az imádság és egyúttal szorgalmazta az imahét rendszeres megtartását. 1966–ban az Egyházak Ökumenikus Tanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága és a vatikáni Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa közösen kezdte meg az imahét szövegének előkészítését. II. János Pál pápa Ut unum sint kezdetű körlevelében állást foglalt az ökumenizmus mellett 1995-ben, melyet belső szükségszerűségnek és visszafordíthatatlan folyamatnak nevezett. Az ökumenikus imahetek „gyümölcsei” és eredményei felfedezhetők az elmúlt évek nemzetközi és hazai egyházi életében. MK