Ökumenikus istentisztelet a békéért

Budapest: Zsúfolásig megtelt a Szent István-bazilika február 8-án, szombaton délután, amikor a három történelmi egyház hívei és a békéért aggódó jóakaratú emberek imádságra gyűltek össze. Mint Szabó Géza kanonok fogalmazott, a világot fenyegető háborús veszély miatti aggódás, és az Istenbe vetett bizalom hozta az embereket a bazilikába, imádságra és elmélkedésre. Az ökumenikus istentiszteleten Harmati Béla evangélikus, Spányi Antal katolikus és Szabó István református püspök tartott igehirdetést, illetve prédikációt. Mindhárman rámutattak arra, hogy a háború nem lehet megoldás semmilyen konfliktusra.
Nem a világi hatalmasságunkhoz fordulunk kétségeinkkel, kéréseinkkel – mondta Harmati Béla –, hanem Istenhez. A történelem során Magyarország sokszor vált szenvedő alanyává, vesztesévé az idegen érdekekért vívott háborúnak. Most ismét háború fenyegeti a világot, amelybe úgy tűnik, hazánk is belesodródhat. Joggal vetődik fel a kérdés: Tehetünk-e valamit a békéért? A válasz csak az lehet: az Istenbe vetett bizalom erőt ad, mindenekelőtt ahhoz, hogy önmagunkban, környezetünkben legyőzzük a békétlenséget, hiszen ezek az első lépések a béke felé. Harmati Béla emlékeztetett arra, hogy az évszázadok során háborúság dúlt a keresztény egyházak között is. Ám az elmúlt években, a világegyházban és a magyar egyházban történt események megmutatták, hogy lehetséges a kiengesztelődés, a bocsánatkérés és a megbocsátás. A magyar ökumenében három igen szép példa is van arra – mondta –, hogy lehetséges a megbékélés. 1991. augusztus 18-án II János Pál pápa imádkozott a debreceni Nagytemplomban és megkoszorúzta a gályarabok emlékművét. 1993. januárjában a protestánsok álltak meg az esztergomi bazilikában a kassai vértanúk sírja előtt. 1996. január 6-án pedig Csepregen imádkoztak közösen az egyházak a vallásüldözésekben elpusztult 1223 hívő emléke előtt tisztelegve.
Spányi Antal püspök, érseki helynök beszédében utalt arra, hogy a XXIII. János pápa által kibocsátott Pacem in Terris kezdetű enciklika megjelenésekor már állt a Berlini fal, vasfüggöny választotta el Európa keleti és nyugati felét, a hidegháború és számos helyi fegyveres konfliktus nyugtalanította az embereket. Ám a pápa és a hívő emberek soha nem adták fel a reményt. Mára a Berlini fal leomlott, és az egyesülő Európáról beszélhetünk. Az ima, az Istenhez fordulás hatalmas erő, amelyre II. János Pál pápa is sokszor figyelmeztet. Sajnos a régi konfliktusok helyett újak- és újak keletkeznek, hiszen a világ számos pontján sokszor semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, az igazságosság és a szolidaritás parancsát. Spányi Antal idézte a pápa többször, így például az idei Békevilágnapra, újév napjára kiadott üzenetében megfogalmazottakat. Valódi béke nem létezhet az alapvető emberi jogok – többek között az élethez való jog tiszteletben tartása nélkül. Nem létezhet továbbá valódi béke igazságosság nélkül. Amint a pápa leszögezi: a politika emberi tevékenység, tehát alá van vetve az erkölcsi ítéletnek. Ez a nemzetközi politikára is érvényes. Az ENSZ alapokmánya nem ismeri a megelőző háború fogalmát. A konfliktusokról őszintén kell beszélni, az okokat pontosan meg kell nevezni, hogy valóban orvosolhatóak legyenek a problémák. Építeni kell a béke kultúráját – mondta beszédében Spányi Antal püspök.
Szabó István református püspök feltette a kérdést: Valóban mindent megtett-e már az emberiség a békéért, és a hívő emberek valóban követik-e Szent Pál tanítását, hogy mindennap „tartassanak könyörgések” a békességért? Komolyan hihetjük-e, hogy az új Európa útja a háború felé vezető út? Az igazságos és igazságtalan háború fogalmát boncolgatva Szent Ágoston gondolatait idézte, amelyek szerint néhány elkerülhetetlen helyzetben létezhet ugyan igazságos háború, de abban is mindig ott van a rossz, a bűn, az elkerülendő.
A beszédeket imák, énekek és orgonaszó szakította meg. Az ökumenikus istentisztelet – amelyen részt vett Orbán Viktor volt miniszterelnök és felesége is – a Himnusz és a Boldogasszony Anyánk eléneklésével ért véget. MK