
A Técsőtől 70 km-re keletre, a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekvő városban történelmi jelentőségű ökumenikus istentiszteletre került sor: első alkalommal gyűltek össze keresztény közösségek, hogy imádságban is kifejezzék az egység iránti vágyukat.
Mikulyák László római katolikus plébános ukrán és magyar nyelven köszöntötte a rahói római katolikus templomban összegyűlteket. „Ma mint Jézus tanítványai gyűltünk össze Isten oltáránál, hogy a mi Üdvözítőnkkel együtt imádkozzunk minden keresztény egyesüléséért, mint ahogy Urunk is imádkozott az utolsó vacsorán Egyházának egységéért” – mondta.
Az istentisztelet első részében Jézus a farizeusról és a vámosról elmondott példabeszéde alapján tartott bűnbánati elmélkedést Mikhail Kricsfalusi ortodox pópa. László Károly református lelkész Pál apostol rómaikhoz írt leveléről elmélkedve kiemelte: „amikor majd a Bárány elé állunk nem lesznek református, pravoszláv vagy katolikus fehérruhások, hanem mindnyájan egyek leszünk, ha Jézus evangéliuma szerint élünk.” Vaszil Nosza görög katolikus esperes a „legyenek eggyé kezedben” (Ez 37,17) gondolatra építette elmélkedését. Butsy Lajos aknaszlatinai plébános összefoglalóan azt hangsúlyozta, hogy „minden kereszténynek az a feladata, hogy megteremtse az egységet családjában, egyházában, környezetében.”
A Miatyánk elimádkozása után a kiengesztelődés szertartása következett: a koreai egyház javaslata alapján közös kiengesztelődésünk szimbólumaként egy négy részre hasított fadarabot illesztettek össze a jelenlévő lelkipásztorok, majd az egység vágyának szimbólumaként egy-egy fehér szalaggal kötötték át, amelyet a békecsók követett.
Az ökumenikus istentisztelet végén minden lelkipásztor saját szertartása szerinti áldásban részesítette a jelenlévőket.
Magyar Kurír