Ökumenikus összefogással szerveztek családfesztivált Budapesten

Első ízben rendezetek családfesztivált a XIII. kerület katolikus és protestáns egyházközségei. Helyszínül a Radnóti Művelődési Köpontot választották, kifejezésre juttatva ezzel azt a törekvésüket, hogy a család értékeiről a templomfalakon kívül is beszélhessenek, és megszólítsanak az egyházhoz nem tartozó érdeklődőket is. A fesztiválra rendkívül gazdag programsorozatot állítottak össze a szervezők - az egyházközségek önkéntesei. A művelődési központ kör alaprajzú aulája  jelentette a központot, ahol egész napon át örömteli találkozások, élénk beszélgetések zajlottak. Itt állították fel asztalaikat az egyházközségek, és mutatták be tevékenységüket az érdeklődőknek. Kiadók mutatták be kiadványaikat, megismerettek az új megjelenésekkel. Képzőművészek kínáltak igényes kézművesfoglalkozásokat, asztalaiknál szűnni nem akaró aktivitással dolgoztak gyerekek és felnőttek. akítottak ki. Gyerekprogramok szervezéséről Kovács Bernadett elmondta, az óvodásoknak játszószőnyeggel, sok játékkal berendezett részt alakítottak ki. A nagyobbaknak tanárok szerveztek programokat, melyek közül nagyon népszerű volt a bibliai activity. Így a szülők nyugodt szívvel igénybe tudták venni a rendezvény kínálta gyerekfelügyelet, és élhettek az aktív részvétel lehetőségével. Pál Ferenc és Pálhegyi Ferenc, Bittsánszky Sári és János a házassági kapcsolat ápolásával foglalkoztak. Lothringer Éva az "Y-generáció" jellemzőit foglalta össze videobetétekkel illusztrálva.  Szembenézésre késztetett Kovács Ferenc diakónus és felesége előadása az abortusz kérdéséről és Nerada Mátyás előadása a függőség kialakulásának, okainak és gyógyításának témájáról. Boros András a férfivá érés kérdéséről beszélt, bemutatva a "férfisátor" néven 15 éve működő férfiszervezetet. Juhász Gábor "Házasság az egyházjogban" címmel foglalkozott jogi kérdésekkel.

Kulturális betétek színesítették a napot - a gyerekeket többek között Levente Péter és Döbrentey Ildikó, Homoki Nagy Katalin, a Nemzeti Kamaraszínház, Karsai János pantomimművész bűvölte el. A felnőttek számára meghatározó élményt jelentett Hegedűs Endre és felesége zongorakoncertje a nap befejezését megszépítve. FA szervezők egész nap vendégül látták a résztvevőket. A rendezvény valódi ünneppé vált a résztvevők számára, áthatotta az az öröm, amivel kezdeményezői dolgoztak érte hosszú heteken át.

Püspöki kerekasztal – mit tehet az egyház a családokért

Miért fontos a család, mi a szerepe, milyen a jövője, mely problémák terhelik létét, mit tehetnek érte az egyházak – ezekre a kérdésekre keresték a püspöki kerekasztal résztvevői, Bíró László katolikus, Szabó István református és Gáncs Péter evangélikus püspök a választ. Bíró László azt hangsúlyozta, ma sokkal inkább életszükségletté vált az ember számára a család, mint egykor. A család őrzi az ajándékozás, az ingyenesség és a szolidaritás kultúráját, a családban él az áldozatvállalás készsége. Gáncs Péter szerint az ember rendeltetésszerű működésének alapfeltétele a család.

Szabó István gyerekkorát felidézve elhozott egy piros, pöttyös bádogbögrét, mely számára a nagycsaládjuk összetartozásának szimbóluma. Rámutatott ezen szimbólumok értékére, melyek élményként egy életre megőrződnek az emberben az összetartozás tudatát erősítve. A problémákról szólva a három egyház képviselői egyetértettek abban, a legfőbb gond, hogy egyáltalán létrejöjjön, és megmaradjon az életközösség. Szabó István szerint a tömegtermelés termelő egységgé változtatta az embert, munkavállalásra kényszeríti az anyákat is. A gazdasági kényszer már az élet utolsó tartalékait őrli fel. Ebben a helyzetben Isten nagy kegyelme, hogy együtt vannak a családok.

Szabó István református püspököt a Magyar Kurír arról kérdezte, lát-e reménykeltő kiutat a család jövőjét illetően a beszélgetésen felvázolt sötét kép ellenére.  A püspök a családok jelenlegi helyzetét értékelve elmondta, az országnak túl kell jutnia egy nehéz korszakon, a fogyasztási hajszában felőrlődött társadalomnak össze kell kapaszkodni, de nincs elérhetetlen távolságban az az állapot, amikor a gyerekkel való otthonlét ugyanolyan munka lesz, mint egy gyárban, irodában végzett tevékenység. Nem könnyű ide eljutni, de vannak rá a világban példák – utalt rá Szabó István. A mostani helyzetben, 2012-ben nem mondhatjuk, hogy minden anya menjen haza, legyen otthon a gyermekkel. Ez hosszú távú folyamat, de látom a szándékot, hogy a gyermek felnevelése megfelelő értékű munka legyen anyagiakban is kifejezve.

Bíró László úgy véli, az egyház számára az a feladat, hogy a fiatalokat ne az esküvőre, hanem a házasságra készítse fel. „A házasság nem valósul meg magától, és a külső körülmények is nehezítik fenntartását” – fogalmazott és hangsúlyozta a házasság gondozásának fontosságát. Azt kell tudatosítani a fiatalokban, hogy az élet megszületése hit és szeretet kérdése. Egymást erősítő közösségeknek azonban nem szabad a gettósodás hibájába esni, hiszen az egyháznak irgalommal oda kell fordulnia a kudarc ösvényén lévőkhöz is – mondta a katolikus püspök.

Gáncs Péter bemutatta egyháza törekvéseit, melyek célja, hogy az emberek otthont találjanak a gyülekezetben, ahol megerősödhetnek, egymástól tanulhatnak, és elindulhatnak a gyógyulás útján. Gáncs Péter beszámolt örömteli jelenségekről: templomkertekben játszótereket nyitnak, páratlan klubok működnek. A templomépítésben is az emberek felé nyitásra kell törekszenek, hogy olyan tér szülessen, ahol otthon érezheti magát a gyülekezet. „Az ember életét átható bizonytalanságérzést a jövőtől való félelmet az evangélium tudja áttörni. Aki megtalálja a vertikális kapcsolatot, az horizontálisan is boldogulni fog” – mondta az evangélikus püspök.

Család a médiában - sajtóbeszélgetés

A Képmás, Új ember, Reformátusok Lapja, Evangélikus Élet szerkesztői arról beszélgettek, miként szolgálhatja egy keresztény médium a család ügyét, hogyan tudja megszólítani az embereket. Ahogy Zalka Katalin, a Képmás főmunkatársa fogalmazott, a média hivatása a szép, a jó és az igaz felmutatása – ebben egyetértettek a sajtóorgánumok képviselői.

Ezzel a szándékkal „árral szemben úszunk” – vélte Rátkai Balázs, az Új Ember főszerkesztője. „Az embereket más pályára állítja a mainstream média, egyetlen esélyünk, ha az ember mindennapjaihoz hozzá tudunk szólni, ha olyasmiről tudunk irányt mutatóan írni, ami fontos számukra”. A protestáns lapok képviselői, Bagdán Zsuzsa (Reformátusok Lapja) és Vitális Judit (Evangélikus Élet) ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozták, az emberek az élettel kapcsolatos döntésekben várják az útmutatást.

Férfivá érés: Az élet minden szakaszában van hova fejlődni

Nagy szükség van az erős férfiakra, de egyre kevesebb van belőlük. Nem kedvez a világ a férfiak erősítésének. A férfivá érés egy folyamat, mely nem jön lére magától, ehhez az éréshez el kell végezni a férfimunkát.

Boros András a „Férfisátor” névre hallgató kezdeményezésről beszélt az érdeklődőknek. Ez a három – kereszténység, magyarság, férfi lét - alappilléren nyugvó társasági forma 15 évvel ezelőtt alakult. Célja a férfiak megerősödése, hogy a férfiak be tudják tölteni azt a szerepet, amire szükség van úgy a családban, mint az egyházban, és a társadalomban.

A fejlődéshez mindenkinek helyes önismeretre van szüksége. Nem lesz automatikusan kész férfi attól valaki, hogy iskoláit befejezi és megnősül. Minden életkorban meg kell tenni a fejlődés egy-egy lépését, ki kell tűzni egy célt, hova akarunk eljutni, és ezt meg kell valósítani. Elérését a közösség léte nagyban segíteni tudja, ezt teszi a férfisátor.

A férfisátor 15 éve jött létre. Az évek során sejtjei alakultak több városban, így Tapolcán, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, és Budapesten is négy közösségre bővült a számuk. A sátrak önálló életet élnek, tiszteletben tartva a kereteket. Havi rendszerességű együttléteik meghatározott programmal zajlanak. Az este a virtuskodással kezdődik, az elején lőni szoktak. Ez a férfiakból kihozza a biológiailag bennük lévő feszültséget, kialakít mindenkinek egy helyet. Ezt evés követi, a férfi mindig szívesen eszik – mondta Boros András. Az este legfontosabb része a megosztás, mely egészen mély beszélgetésekig jut el.

A kapcsolat mellé kell állni

A házassági kapcsolat gondozásával, építésével foglalkozó előadások között Pál Ferenc „ Mi látszik és mi az, ami mögötte van” címmel párkapcsolati problémákkal foglalkozott. Több esetet mutatott be, melyek mindegyikében egy-egy szervi probléma megoldását keresve jutottak el a mögöttes okokhoz, a kapcsolati problémákhoz. „Társkapcsolati nehézségek személyiségfejlődéssel gyógyulhatnak” – fogalmazta a bemutatott példák alapján az előadó. Ebben a pszichológiai ismeretek valóban segítséget nyújthatnak – véli a mentálhigiénés szakember, aki minden alkalmat megragad, hogy ennek alapjaival megismertesse hallgatóságát. Így felhívja a figyelmet a kiegészítő igazság fogalmára, mely szerint nem fekete-fehér, nem értékes és értéktelen szembeállításban kell gondolkodni. Nem is azt kell keresni, kinek van igaza, mert a győztes-vesztes fél szembeállításában mindig a kapcsolat lesz a vesztes. A cél pedig a kapcsolat mentése. Pál Ferenc szerint ezek a kapcsolati nehézségek, a krízisek a kapcsolat tartóssága szempontjából szükségesek, mert segítenek eljutni a valódi realitáshoz. A szerelemes idealizált képet lát a másikról, ha ragaszkodik ehhez a gyermeki látásmódhoz, fennáll a szakítás veszélye. A valóságot elfogadó emberek kölcsönösen igent mondanak egymásra, ezzel megteremtik az olyannyira fontos egészséges egyensúlyt. Megértik, az élet egy folyamat, melynek az ívét látva megértjük, a krízis természetes része, mely után van folytatás.

Függőség:a kialakulás okai és a kiút lépései

A nagyi pogácsáját akkor tudom megsütni, ha pontosan követem receptjét, és nem spórolom ki a munkás lépéseket – fogalmazta meg Nerada Mátyás azt a hozzáállást, mely sikerre tudja vinni a szenvedélybeteg gyógyulását. Nerada Mátyás, a református egyház működtette Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió ráckeresztúri drogrehabilitációs otthonának munkatársa Drogprevenció címmel beszélt a függőség kialakulásáról.

Rámutatott, akkor gyógyítható egy szenvedélybetegség, ha visszamegyünk annak egészen a kezdetéig, ami a gyerekvárás, sőt, a szülőpár megismerkedésének idejét jelenti, és az érintettek, a fiatal, a szülő és a szakember összefognak, és következetesen haladnak a szakember által javasolt úton.  Nerada Mátyás értelmezésében a függőség az öngyógyítás kísérlete, rossz módszerrel. Az életútbeli nehézségek olyan belső lelki szükségletet alakítanak ki, ami ahhoz vezet, hogy az egyén valaminek a rabjává válik. A húsz éve a drogrehabilitációban dolgozó szakember kifejtette, a kilépés a szenvedélyből nem akaraterő kérdése. Akkor lehet sikeres, ha az érintett egész családi rendszere megváltozik. Kifejezte tapasztalatokon alapuló meggyőződését, hogy van a függőségből kiút, ahogy megvannak a kialakulás okai, úgy a kiút lépései is.

Az előadáson résztvevő szülők arra kérdeztek rá, mire figyeljen oda a szülő és mit tehet a megelőzésben. Nerada Mátyás szerint a legfontosabb, ha a szülő folyamatosan képben van arról, hogy telik gyereke otthonon kívüli élete, és a kommunikáció köztük őszinte és nyílt. Alapvető értékek, így a pontosság, mértékletes költekezés, őszinte családi légkör, az álmok megvalósításának lehetősége tiszteletben tartására biztatott a nevelésben. Elmondta, azt kell megértetni a fiatalokkal, hogy a pszichoaktív szerek kipróbálása kockázattal jár, mert nem tudni, kiben milyen hatást váltanak ki, és a tetteiért mindenkinek felelősséget kell vállalni.

Trautwein Éva/Magyar Kurír

A fesztiválon készült további képek megtekinthetők Galéria rovatunkban.

Fotó:  Fellner Ákos