A gyertya ezt jól kifejezi. Benne van Karácsony csillogása, de benne van Húsvét önfeláldozása is. Csak önmagunkat emésztve tudunk világítani. És úgy tudjuk mutatni a krisztusi utat az embereknek, ha apránként feláldozzuk magunkat a másik üdvösségének oltárán, Krisztus módjára. Ezt nagyon könnyű kimondani, de nagyon nehéz megcselekedni. Nekem is, meg másoknak is.
A világítás akkor ér valamit, ha utat mutat, s nem összevissza villódzik, hanem egyfelé mutat, természetfeletti irányba. Ha nem áldoznánk fel önmagunkat, akkor semmi nem jelezné azt, hogy ez a világ csak átmeneti, és erre alapozva, mégis helyette jön egy megdicsőült világ, ahol már nem lesz kérdés, Krisztus kicsoda, és mi az, hogy megváltás.
Sánta János