Örökfogadalom Pannonhalmán

Megszentelt élet – 2013. augusztus 8., csütörtök | 9:27

Augusztus 6-án, Urunk színeváltozásának ünnepén ünnepélyes örökfogadalommal kötelezte el magát a szerzeteséletre Pannonhalmán Orsós Mózes és Matusz Hugó testvér – tájékoztatta szerkesztőségünket Dejcsics Konrád OSB, a Főapátsági Könyvtár igazgatója.

Az örökfogadalmon Várszegi Asztrik főapát és a pannonhalmi bencés közösség mellett részt vettek a bakonybéli, tihanyi és győri perjelségek képviselői; Matthew Leavy OSB, az amerikai Szent Anzelm monostor apátja, egyházmegyés papok, a fogadalmat tevők rokonai, tanítványai, valamint nagybajomi, monsonmagyaróvári és budapesti zarándokok.

Homíliájában Várszegi Asztrik főapát a monasztikus szerzetesek egyik fogadalmából, a stabilitásból indult ki. A pannonhalmi Szent Márton főapátság szerzetese Pannónia Szent Hegyén éli meg hivatását: ez számára a színeváltozás hegye, az élet zarándoklatának Galileája és a szenvedés Golgotája. A testvérek pedig Mózes és Illés, akiket Isten azért küld, hogy Krisztussal beszélgessenek, s egyben róla tanúskodjanak.

„Kedves Mózes és Hugó, nézzetek a konventünkre, rám és a mellettem állókra. Ezek az arcok, ezek a testvérek azok, akikkel együtt Istent keresitek, akikkel együtt imádkoztok Magyarországért, és akikkel együtt dolgoztok. Mindenkinek örömtől ragyog az arca, mert a közösségünket, istenkeresésünknek ezt a pannonhalmi szerzetesi módját választottátok. Mi megismertünk titeket: a szeretet, a személyes kapcsolatok és helyzetek százai fűznek már össze minket veletek, kedves Mózes és Hugó, ezért ragyog az arcunk. De a dicsőségnek ebben a felfénylésében arról se feledkezzetek el, hogy az itt álló konkrét testvérek jelentik majd számotokra a keresztet is. A pannonhalmi szerzetesi élettel ezt is vállaljátok. Ám a kereszt és a hegy ragyogása elválaszthatatlan egymástól. Kedves Atyák és Testvérek a konventben, ti pedig nézzetek Mózesre és Hugóra. Ők tanúskodnak arról, hogy ezen a hegyen lehet találkozni Krisztussal, ezen a hegyen felfénylik Isten dicsősége. Ti megismertétek őket, és úgy döntöttetek, hogy véglegesen közösségünk tagjai lehetnek.  Bennük magát Krisztust fogadtátok be” – mondta a főapát.

A monasztikus fogadalom liturgiája a szentségkiszolgáltatás rendjét követi. A jelöltek előbb nyilatkoznak szándékukról, hogy mindhalálig meg akarnak maradni a monostorban és Szent Benedek családjában. Ezt követően a Mindenszentek litániájában az oltár előtt leborulva kérik a szentek közbenjárását, s az őket körülvevő közösség is ezért imádkozik. A fogadalom látható jele a Regula előírása szerint a kézzel írott fogadalmi kérvény, amelyben állhatatosságot, szerzetesi életalakítást és engedelmességet fogadnak egész életükre, s amelyet az oltáron írnak alá. A fogadalmat tevő testvérek ezután a „Suscipe” zsoltárverset éneklik háromszor az oltár előtt: „Fogadj el engem, Istenem, szent igéd szerint, hogy neked éljek. És ne szégyeníts meg engem, mert tebenned bíztam, Uram.” A fogadalom látható jelét kísérő szó a főapát imádsága, amelyet ezért hagyományosan szerzetesszentelésnek is neveznek. A fogadalmat tevő testvérek végleges elköteleződésük megerősítéseként megkapják a kukullát, kórusruhát, amelyet a zsoltározáskor viselnek. Végül békecsókot váltanak a szerzetesközösség minden örökfogadalmas tagjával.

A Nagybajomból származó Orsós Mózes testvér a főmonostori teendőkben, a sekrestyében és a gimnáziumban lát el szolgálatot. A mosonmagyaróvári Matusz Hugó testvér Budapesten folytatja pszichológia tanulmányait.

Az örökfogadalom liturgiáján készült képek megtekinthetők a főapátság honlapján.

Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír