Összefoglaló a Rimini Meeting harmadik napjáról

Mi adja vissza az emberséget? Alekszander Filonenko elmondta: ő mint a Szovjetunióban, kommunizmusban felnövő gyermek a vallást feleslegesnek, unalmasnak tartotta. Aztán találkozott egy hiteles pappal, aki „megértette vele, hogy a kereszténység új és sokkal érdekesebb látásmódja a valóságnak.” Amikor pedig megismerte a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalmat, megértette a jelentőségét, hogy „minden találkozásban Krisztust fedezhetjük fel. Mert a találkozás magában hordozza az evangéliumi mélységet, a lehetőséget, hogy magával Krisztussal találkozzunk.” Egy halálosan beteg kislánnyal megismerkedve, felfedezte, hogy a kereszténység annak lehetősége, hogy osztozzunk a másik sorsában. Az embereknek erre van a leginkább szükségük, hogy valaki osztozzon a sorsukban. Az ukrajnai filozófus kiemelte: a szovjet típusú emberek úgy éltek, mint az árvák, nem tudták, mi az atyaság. Saját életének tapasztalatában aztán megértette, hogy mit jelent az atyaság. Egy atya megtanítja, miért érdemes élni, reményt ad és megbocsájt. A szentekben is, akik mindennek örömét szívükben hordozták, az atyaságot tiszteljük.”

Jól tenni a jót címmel az 1841–1913 között élt San Giovanni Battista Piamarta-ra emlékeztek. A Piemonte tartományban működő atyát XVI. Benedek pápa 2012. október 21-én avatta szentté. Piamarta atya egész életével válaszolt arra a kérdésre, hogy hogyan kell élni. Életszentsége kihatott a közjóra; a szociális igazságosság fáradhatatlan munkálója volt.

A szentek azok, akik az Emberi vészhelyzetre hiteles, mindenkor érvényes választ tudtak adni. Ennek ellenére nem ápoljuk eléggé emléküket, a történelemkönyvekben alig van szó róluk – mondta Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa. „Az Egyház megmutatja őket, mint a szeretet hőseit, az emberi társadalom építőit. Még ma is aktívak, folytatják azt, amiért jótevőinkként tekinthetünk rájuk.”

Népek Európája vagy államok Európája? címmel Martin Schulz az Európai Parlament elnöke beszélt. Az újságírók az átlagosnál többen, a Meeting részvevői közül a szokásosnál jóval kevesebben voltak kíváncsiak az Európai Parlament elnökére. Schulz az Európai Unióról elmondta: „Európa nem cél, hanem eszköz. A szolidaritásra és az egyén tiszteletére épül, ezért el kell szakadnunk a számoktól, és az emberekről, a személyek tiszteletéről kell beszélni.” Kiemelte Európa értékeit, gazdagságát és azt, hogy az ő korosztályával kezdődő nemzedék már nem látott háborút. Ugyanakkor kritikusan jegyezte meg az egység és az egyetértés hiányát és a szégyenletes tényt, hogy a fiatalok – minden pozitív adottság ellenére - egyre nagyobb számban nem találnak munkát. Végül hangsúlyozta: „Európa feladata a világban, hogy az emberi méltóság értékét érvényre juttassa. És ezt csak együtt tudjuk megvalósítani”.

Emberi vészhelyzet – az idei témával kapcsolatban John Waters, az Irish Times vezető újságírója tartott előadást kedden. Waters, aki évek óta a Meeting állandó vendége, előadója, kiindulásként arról az emberiségről beszélt, amely elutasította Istent, azon feltételezésből kiindulva, hogy mindent képes maga megoldani. Az újságíró idézte a XVI. Benedek pápa által használt képet: az ember bunkert épített magának, ahol meg van győződve róla, hogy ura az életének. Íme az emberi vészhelyzet – mondta Waters. De jó hír, hogy az ember a bunkerben ugyan kizár sok mindent, de önmagát, a saját magára vonatkozó kérdést nem tudja kint hagyni. „Az alkoholtól való függőség, az attól való megszabadulás törekvése tudatosította bennem, hogy teremtett lény vagyok, hogy nem én alkottam magamat. Hogy halandó vagyok, de vágyakozásomban végtelen. És akkor találkoztam emberekkel, akik hasonló utat jártak be, és azt mondták: a kérdésedre Isten a válasz. Krisztus szeret, szeretve érzem magam. E nélkül a szeretet nélkül, a misztériummal való kapcsolat felfedezése nélkül az élet elviselhetetlen lenne. És semmiféle bunker nem lenne képes megvédeni.”

Chesterton 1912 íródott Manalive című művét, Egy élő ember címmel két este is előadták. A Meeting mottója késztette a társulatot a darab bemutatására. Soha nem volt aktuálisabb; a mai kor emberének válságát írja le. A „ki az ember?” kérdésre Chesterton a következő választ fogalmazza meg: az ember élő kell legyen! Amint fogalmazott: „Bizonyos sajátos időszakokban a költőnek mint egyfajta papnak emlékeztetnie kell az embereket arra, hogy nem haltak meg.”

Néhány további cím a Meeting harmadik napjáról:

A Bibliát olvasva – Jézus pere az ortodox zsidó jogprofesszor J. Weiler szemszögéből. A valóság mond még nekünk valamit? – sajtóvezérek beszélgettek. Bemutatták Aleksandr Solženicyn Az új ember, Václav Havel A kiszolgáltatottak hatalma és Angelo Scola bíboros Ne feledkezzünk meg Istenről című könyvét. Este Hogy higgyen a világ címmel ortodox kóruszenei hangversenyt hallgathattak az érdeklődők – szerepel Varga János összefoglalójában.

Magyar Kurír