Összmagyar kapcsolatrendszert építene ki a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör és a KÉSZ

Külhoni – 2011. október 11., kedd | 9:15

Hosszú távon szeretnénk kiépíteni egy olyan kapcsolatrendszert, amiben a keresztény értelmiségiek képviselni tudnák az európai összmagyarságot – mondta az egyik legnagyobb vajdasági magyar civil szervezet, a Keresztény Értelmiségi Kör elnöke, Szabó Károly a Magyar Kurírnak. A KÉK egy éve írt alá együttműködési megállapodást a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével, Szabó Károly a péntek-szombati országos KÉSZ-kongresszus vendége volt, itt beszélgetett vele a Magyar Kurír riportere.

Bemutatná a Keresztény Értelmiségi Kört?

A szervezet 2002-ben alakult meg, 53 településen vagyunk jelen, a célunk, hogy a történelmi egyházakkal együttműködve erősítsük a vajdasági magyarok identitását. Elsősorban előadássorozatokat, lelkigyakorlatokat, zarándoklatokat szervezünk. Nagy örömünkre tavaly ősszel megállapodást írtunk alá a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével, ami nagyban segíti a működésünket. Mint kiderült, a KÉSZ és a KÉK munkastílusa, elképzelései, és mindaz, ami szükséges az együttműködéshez, egyezik. Az előző egy évben már a két szervezet több helyi csoportja is összeismerkedett egymással, meglátogatták egymást. Júniusban a KÉK elnöksége és csoportvezetői tettek látogatást a KÉSZ-nél. 

Hány tagjuk és csoportjuk van?

Harminchat aktív helyi csoportunk van 53 településen, papíron kétezernél is több tagunk van, az aktív tagság 6-700 embert foglal magába. 

Mekkora súlyt képviselnek a vajdasági közéletben?

A legnagyobb magyar civil szervezetek közé tartozunk a Vajdaságban, a vallásos civil szervezetek közt pedig egyértelműen a legnagyobbak vagyunk. Ezt bizonyítja az is, hogy az idén nyáron Pénzes János szabadkai püspök az egyház keretein belül működő társadalmi szervezetnek ismerte el a KÉK-et. 

Hogy fog megvalósulni a gyakorlatban az együttműködés a KÉSZ-szel?

Már az idén tavasszal közös elnökségi ülést tartottunk Szabadkán, ahol meghatároztuk a közép- és hosszú távú terveinket. A középtávú tervek szerint igyekezni fogunk szorosabbra fogni a baráti kapcsolatokat, hogy minél több helyi csoport ismerkedjen meg egymással. Idén sok csoport látogatott Magyarországra, remélhetőleg 2012-ben mi fogjuk vendégül látni a magyar helyi csoportok elnökeit. Hosszú távon szeretnénk kiépíteni egy olyan kapcsolatrendszert, amiben a keresztény értelmiségiek képviselni tudnák az európai összmagyarságot. Ez egyfajta észak-dél-tengelyt jelent, és bekapcsolnánk Erdélyt is. 

Milyen témakörökre koncentrálnak a programjaik, előadásaik?

Nálunk, a Vajdaságban ezek elsősorban egyfajta felnőttoktatást, felnőtt hittant képviselnek, ugyanis a kommunista időkben az emberek nem tudtak templomba járni, a hittantudásuk megakadt egy általános iskolát végzett gyermek szintjén, hiszen eddig voltak igazán az egyház látókörében. A célunk az lenne, hogy a mai értelmiség azért ne egy nyolc osztályt végzett kamasz szintjén élje meg a hitét, hanem felnőtt keresztényként. Az előadókat mi küldjük a helyi csoportokba. Van körülbelül húsz előadónk, akik közül mindenki előkészített egy-egy témát, amivel beutazza a helyi csoportokat. Így az előadónak csak egyszer kell készülnie, másrészt az embereket is könnyebben el lehet csalogatni egy előadásra, ha nem kell másik településre utazniuk. Így évente 2000-2500 emberhez tudunk szólni. 

Kapcsolódó cikkek:
Az igazságosság áll a KÉSZ kongresszusának középpontjában 

Szilvay Gergely/Magyar Kurír