Ötszáz éve alapították a szomaszkai rendet

Megszentelt élet – 2011. július 30., szombat | 11:19

A Szentatya Francesco Moscone, a szomaszkaiak (ORS) elöljárójának küldött levelében emlékezett meg a klerikus rend alapítójának, Emiliáni Szent Jeromosnak 500 évvel ezelőtti, börtönből való szabadulásáról. Az itáliai alapítású rend jubileumát ünnepli, amely szeptember 25-én veszi kezdetét Velencében, a Szent Márk-bazilikában, és 2012. szeptember 30-án zárul Szomaszkában (Észak-Olaszország).

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a szomaszkai klerikus szerzetesrendet (Ordo Clericorum Regularium a Somascha, ORS) 1532-ben alapította Szomaszkában (Lombardia) Emiliáni Szent Jeromos (1486-1537), főleg az árva gyermekek nevelésére, szegények gondozására és lelkipásztorkodásra. 1540-ben nyertek pápai jóváhagyást, 1546-ban egyesültek a teatinusokkal, és 1568-ban váltak önálló renddé. Életüket az ágostonos regula szabályozza. Közvetlenül a pápától függenek, s rendelkeznek a koldulórendek kiváltságaival. Borromei Szent Károly Páviában rájuk bízta a Szent Majolus-templomot, ezért itt majolitáknak is nevezik őket. 1616 és 1647 között a doktrináriusok nagy része is csatlakozott hozzájuk. Virágkoruk a 18. század volt: négy itáliai provinciában 119 házat tartottak fenn. A század végére azonban annyira elsorvadtak, hogy 1810-re csak egyetlen házuk maradt Luganóban. 1814-től viszont újjáéledtek. 1980-ban 68 házban 396 rendtag élt, köztük 289 pap, ami 2006-ra tovább nőtt: ekkor 92 házban 486 rendtag lakott, közülük 354 pap.

XVI. Benedek üzenetében megemlíti Emiliáni Szent Jeromos, az árvák és az elhagyatott fiatalok védőszentjének csodálatos szabadulását a börtönfogságból, amely új kezdetet jelentett a szerzetesi élet történetében. Az itáliai szent azonban nemcsak a börtönből szabadult meg Isten Anyjának közbenjárása által, hanem belső megtisztuláson ment keresztül, amellyel megszabadult az egoizmus, a büszkeség és a személyes érvényesülési vágy kötelékeitől is. Ekkor új korszak kezdődött életében, amelynek egyetlen célja volt, Istent szeretni és szolgálni elsősorban az árva, elhagyatott és éhező gyermekek megsegítése által – fogalmazza meg üzenetében XVI. Benedek.

Emiliáni Jeromos számára egyre erősebbé vált a gondolat, hogy a szegény sorsú fiatalságot nem lehet magára hagyni, hanem szeretetet kell adni számára az egészséges fejlődés érdekében. Úgy szolgálta a rászorulókat, mint egy édesanya. Figyelmet, türelmet szentelt nekik és számos áldozatot hozott értük.

A szentek tanúságtétele azt mutatja, hogy csakis Istenben kell bízni, a belső lelki és az élet egyéb megpróbáltatásai arra szolgálnak, hogy az ember megerősödjön hitében. A fiataloknak szóló figyelem, emberi és keresztény nevelésük, amely a szomaszkaiak elsődleges feladata, az egyház számára is mindig és mindenhol egyaránt fontos. Szükséges, hogy a fiatal nemzedékek szeretet által nőjenek fel, amely legyőzi az individualizmust, az egoizmust és figyelmessé tesz az embertársak iránt is. Emiliáni Jeromos példája segít abban, hogy megérezzük mi is a szegénység, amely elsősorban a szeretetre irányul és, amely minden emberi probléma elindítója – olvasható a levélben.

XVI. Benedek Szűz Mária segítségét kéri a rend munkájára, hogy Ő támogassa az embereket a fogva tartó bűnöktől és szeretet nélküli élettől való megszabadulásban megmutatva számukra az Istenhez és az emberek szívéhez vezető utat.

A rend honlapja (háromnyelvű: olasz, spanyol, portugál): somascos.org.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír