„Oktatási intézményeink, gyermekeink az egyház legdrágább kincsei, a jövő zálogai”

Hazai – 2003. október 6., hétfő | 14:19

Budapest: II. János Pál pápa több megnyilatkozásában is utalt arra, hogy Közép-Kelet Európa népeiben látja a biztosítékot Európa újraevangelizálására. A szentatya felhívása arra indított nyolc közép-európai országot, hogy egy éven át együttműködjenek, elmélyítsék népeik Európa iránti közös felelősségét, a népek kölcsönös kiengesztelődését és közösen ünnepeljék a hitet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából a Közép-európai Katolikus Találkozó rendezvényeként a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZT) szervezésében került sor október 4-én a Katolikus Oktatás Napja című nemzetközi fórumra a „Jó nekünk együtt” mottó jegyében a Budapest Arénában.

Az egész napos rendezvényre már a délelőtti, tíz órás kezdésre csaknem megtelt a sportcsarnok. A mintegy tízezer résztvevőt Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökhelyettese köszöntötte. Kifejtette: ez a nap a nevelés ünnepe. „Szeretnénk tanúságot tenni arról, hogy ajándék, és ezért öröm, ha valaki megfelelő nevelésben részesülhet, és kitüntető hivatás, ha valaki ezt a munkát keresztény elkötelezettséggel végzi. Mindkettő örömünket és bátorságunkat táplálhatja” – fogalmazott a püspöki kar elnökhelyettese.

Pápai Lajos győri megyéspüspök, az MKPK Iskolabizottságának elnöke A katolikus iskolák feladatai ma Magyarországon címmel tartott előadást. A főpásztor hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás óta a teljes katolikus oktatási rendszer újjászerveződött. A jövőben elsőrendű feladat a már működő intézményrendszer minőségi megújulása. Az MKPK Iskolabizottságának püspök elnöke figyelmeztetett: napjainkban két irányzat küzd az emberi lélekért: az egyik az istenellenes ideológia, a másik a keresztény humanizmus. A mi utunk csak a testté lett Ige követése lehet – mondta a püspök.

A munkához szakmai hátteret biztosít a Pedagógiai Intézet, amely a pedagógiai tanácsadás, a szakmai ellenőrzés és a továbbképzések megszervezésével a katolikus közoktatás egységét igyekszik előmozdítani. Az intézmények fenntartói a működés feltételeinek biztosításával, állandó odafigyeléssel, a nevelők anyagi és szociális megbecsülésével fejezik ki azt a reménységüket, hogy „oktatási intézményeink, gyermekeink az egyház legdrágább kincsei, a jövő zálogai”.

Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek kinevezett bíboros üzenetét Blanckenstein Miklós, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye helynöke, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora olvasta fel. Az érsek, prímás hangsúlyozta, hogy a hitoktatás és az iskolai oktatás jogrendje is rendezett Európában, így ezen a területen nem kell tartanunk semmiféle kedvezőtlen változástól az EU-csatlakozást követően. Erdő érsek szerint a Magyar Katolikus Püspöki Karnak a jövőben szabályoznia kell, hogy a katolikus iskolákban a katolikus hitet valló tanárok tanítsanak. Ha pedig a pedagógus másmilyen világnézetet vall, akkor tartsa tiszteletben az intézmény szellemiségét. Mindez olyan világnézeti pozitív diszkrimináció, amelyet az EU jogszabályai is lehetővé tesznek. A magyar katolikus egyházfő fontosnak nevezte azt is, hogy az EU minden országában ismerjék el a magyar diplomákat. Ehhez egységes szisztémájú felsőoktatási rendszerre lesz szükség. Pápai Lajos püspökhöz hasonlóan Erdő érsek is úgy látja, hogy a jövőben nem a mennyiség növelésére, hanem a minőség javítására kell koncentrálniuk a katolikus iskoláknak, hogy a minőség szigetei legyenek, Krisztussal a középpontban.

A rendezvényen híressé lett emberek – Mádl Dalma asszony, a köztársasági elnök felesége (ő egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt csak levélben), Maczkó Mária népdalénekes, Dér András film- és színházi rendező, Veres András püspök, az MKPK titkára, Janka Ferenc teológiai tanár, Prószéky Gábor programtervező matematikus – vallottak arról, hogy milyen indíttatást kaptak diákként az egyházi iskolákban ahhoz, hogy később megtalálják hivatásukat, amely teljessé teszi az életüket.

A találkozón óriási sikert arattak a kulturális betétek, amelyeknek szereplői az egyházi iskolák diákjai voltak. Ezek a színpadi és zenei előadások fényesen bizonyították, hogy a keresztény kultúra szerves és minőségi része az egyetemes magyar kultúrának, még ha erről jelenleg kevesen is vesznek tudomást. A zenét a nap nagy részében a Boanergész együttes szolgáltatta.

A rendezvény szentmisével ért véget, amelyet püspök- és paptársaival együtt Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatott be.

Magyar Kurír

(A találkozóról bővebb ismertetés olvashato a Magyar Kurír előfizetőknek készült napi kiadásában)