Október 11. – Mindenki számára érthető nyelvezet

Hazai – 2009. október 11., vasárnap | 6:00

Valaki talán ezt mondja: „Nincs jó emlékezőképességem, és hiányzik a szónoki tehetségem is ahhoz, hogy Isten Igéjét hirdessem.” Attól tartok, hogy ez a kifogás nem szolgál majd mentségünkre a félelmetes ítéletkor, mivel tudjuk, hogy a mi Urunk nem professzorokat és szónokokat választott ki Igéjének hírüladására, hanem tanulatlan halászokat és pásztorokat, akik nagyon szegények voltak, és nem örvendtek megbecsülésnek.

Hasonlóképpen: ha egy pap jó világi szónoki tehetséggel bír és beszéde túlburjánzóan ékes, bizonyos hogy helytelenül jár el, ha a templomban is így beszél. Buzdító beszédét ugyanis nem érti meg az egész nyáj, ahogy illő volna, hanem szavai csak egy csekély kisebbséget érnek el a műveltek köréből.

Ezért a püspököknek a hívekhez egyszerű, mindenki számára érthető módon kell beszélniük, követve az apostol útmutatását: „mindenkinek mindenévé lettem, hogy mindenkit megnyerjek”, és megfogadva a boldog Jeromos üdvös tanácsát: „Illő, hogy a prédikáló pap inkább töredelmet, mint elismerést váltson ki.”

Arles-i Cesarius

(Részlet a „Amint az Atya szeretett engem... – 365 gondolat a papság évére című könyvből.
Citta Nuova, 2009
http://editrice.cittanuova.it/notizia.asp)