Olasz napilap a Római Kúria karcsúsításáról

Az Il Messaggero július 14-i számában közölt cikke szerint például a Kultúra Pápai Tanácsa beolvadna a Szemináriumok és Tanulmányi Intézmények Kongregációjába (rövid nevén Nevelési Kongregáció), a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa a Hitterjesztési Kongregációba, a Világiak Pápai Tanácsa és a Pápai Családtanács összevonásával pedig felállítanák Világiak Kongregációját.

A kommunikációval foglalkozó vatikáni szervezeteket is összevonnák. Így a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa helyett létrejönne a Kommunikációs és Információs Prefektúra, és ez alá tartozna a Vatikáni Rádió, a L’Osservatore Romano napilap, a Sala Stampa (sajtóiroda) a Vatikáni Információs Szolgálat, a Vatikáni Televíziós Központ, a Vatikáni Könyvkiadó, a Vatikáni Nyomda, de ide tartozna a Vatikáni Posta is.

Elképzelhető az is – írja Petrosillo –, hogy a papnevelő intézetek a Nevelési Kongregációtól átkerülnének a Papi Kongregációhoz. Ezek a változások lehetségesek, de nem biztos, hogy valamennyi megvalósul, és azt sem lehet tudni, hogy mikor – írja az olasz lap.

VI. Pál pápa a Vatikáni Zsinat utáni években, II. János Pál pápa pedig 1988-ban reformálta meg a Kúriát, új intézményeket alapítottak és régieket szüntettek meg. Az azóta eltelt időszak tanulságai alapján – a Messaggero vatikanistája szerint – több bíboros is úgy ítéli meg, hogy ismét időszerű az intézményi szerkezet újragondolása és a kor követelményeihez igazítása.

Nemcsak az intézménynek száma magas, de – egyes bíborosok szerint – túl sok az alkalmazott is. Jelenleg a Kúria hivatalaiban 2663-an dolgoznak, és 1429 a nyugdíjasuk. E mellett a Vatikán Városállamnak 1560 alkalmazottja és 878 nyugdíjasa van.

Most a Kúria 27 külön hivatalból, vagy ahogy itt nevezik, dikasztériumból áll: Államtitkárság, kilenc kongregáció, három bíróság, tizenegy pápai tanács és három hivatal. Ezeken kívül még további harminc egyéb központi intézmény alkotja a Római Kúriát.

A Szentszék 118 nunciatúrát is működtet a világ különböző államaiban és 9 nemzetközi szervezet mellett tart fenn állandó diplomáciai képviseletet.

Az intézmények és az alkalmazottak számától azonban nem szabad megijedni – figyelmeztet az újságíró, mert mint írja, a Vatikán teljes költségvetése, és alkalmazottainak száma egyaránt messze elmarad a világ olyan nagy nyugati egyházmegyéitől, mint például a kölni.

Az Államtitkárság államokkal foglalkozó szekciójában pedig, amely tulajdonképpen a Vatikán külügyminisztériuma, alig negyvenen dolgoznak, míg a világ bármely más államának hasonló intézményében legalábbis több százan tevékenykednek.

II. János Pál pápa idejében néggyel növekedett a száma a kuriális hivataloknak, XVI. Benedek alatt azonban – írja az olasz újságíró –, várhatóan csökkenni fog ezek száma, és karcsúsodni fognak a vatikáni hivatalok és kevesebb központi dokumentum lát majd napvilágot a különböző vatikáni szervek kiadásában.

Nemcsak takarékossági szempontok vezérlik ebben a pápát, hanem az a törekvés is, hogy az egyházon belül is erősödjék a szubszidiaritás eszméje a decentralizáció és a püspökök közötti kollegialitás. Az ökumenikus párbeszédet is elősegítheti, ha Róma kevésbé lesz a többi keresztény egyház szemében „birodalmi központ” jellegű – olvasható az Il Messaggeróban.

Sz. Cs./MK

Kép: www.vatican.va, Sz.CS.