
A pápa nem tett említést az olimpia körüli nehézségekről (sajtószabadság, társadalmi kérdések), sem a keresztény és más vallási közösségeket érintő problémákról (püspökök eltűnése, papok bebörtönzése, gyülekezési jog megtagadása), hanem szívélyes jókívánságait fejezte ki a vendéglátó ország, a szervezők és a résztvevők felé. Mint mondta, reméli, hogy a Pekingi Olimpia „a legkülönfélébb származású, ugyanakkor egymás méltóságát kölcsönösen tiszteletben tartó emberek példa értékű találkozója lesz"; majd hozzátette: a rangos sporteseményt maga is nagy érdeklődéssel kíséri.
A Bressanonéban elhangzott Úrangyala-imádság elmélkedésében a Szentatya elődjére, az 1978. augusztus 6-án elhunyt VI. Pál pápára emlékezett, aki „az egyház legfőbb pásztoraként Krisztus arcának szemlélésére vezette Isten népét." „Ez a szeretetteljes Krisztus felé fordulás volt a II. Vatikáni Zsinat egyik legfontosabb témája, ezt örökölte és vitte tovább tiszteletreméltó elődöm, II. János Pál a 2000. év nagy jubileumával. Mindennek a középpontja mindörökké és egyes-egyedül: Krisztus. Õ áll a Szentírás, a szent hagyomány, az egyház, a földkerekség és az egész világegyetem középpontjában" – idézi a pápát az AsiaNews.
Az imádság előtt XVI. Benedek emlékeztetett rá, hogy VI. Pál különleges tiszteletet adott a Szűzanyának, amikor az egyházatyák tanításával összhangban kijelentette: Mária nem csupán példa a keresztények számára, hanem Krisztus misztikus Testének, vagyis az egész Egyháznak Anyja (vö. Insegnamenti, II [1964], 675).
Az Úrangyala-imádság végén a Szentatya szívélyesen köszöntötte a téren összegyűlt több ezer zarándokot.
Magyar Kurír
Kép: CNA