Oltárszentelés Veszprémben

Hazai – 2011. április 26., kedd | 15:05

Húsvétvasárnap ünnepi szentmise keretében áldotta és szentelte meg Veszprémben a Feltámadt Üdvözítő, népszerű nevén Károly-templom felújított oltárát Márfi Gyula érsek.

A Feltámadt Üdvözítőről elnevezett templomban a felújított oltárszentelési szertartás elején Nagy Károly kanonok, plébános elmondta: a templom kezdetben a veszprémi alsóvárosi temető kápolnája volt, melyet báró Hornig Károly bíboros építtetett, s látott el ékes felszerelési tárgyakkal; ő gondoskodott berendezéséről is – innen ered a Károly-templom elnevezés.

Az oltárszentelés alkalmából bemutatott szentmisén Márfi Gyula érsek a feltámadás jelentőségéről, üzenetéről beszélt. Egy ötven évvel ezelőtti Jézus-filmet idézett, amely azon képzeletbeli eseményről szólt, hogy megtalálták Jézus holttestét Jeruzsálemben; s arról, hogy milyenné lenne a világ, ha ez megtörtént volna: a templomok tönkremennek, leomlanak, a Jézussal kapcsolatos dolgok elenyésznek, a misszionáriusok hazatérnek, s a világ olyan sivárrá válik, hogy még azok is sajnálják, akik korábban Jézus ellenségei voltak, hiszen értelmezésükben „egy szép illúzióval” szegényebb lett a föld.

Jézus feltámadása azonban nem illúzió, annak ellenére, hogy sokan szerették volna és szeretnék így beállítani ma is – hangsúlyozta a főpásztor. A feltámadás tényét leginkább azzal lehet bizonyítani, mondta, hogy akik a feltámadt Üdvözítővel találkoztak, gyökeresen megváltoztak, jobbá lettek. A feltámadás ténye belsőleg átalakította, s képessé tette őket arra, hogy hirdessék Krisztus örömhírét, s megváltoztassák, hívévé tegyék a világot.

*

Húsvétvasárnap a veszprémi Szent Mihály-bazilikában ünnepi koncertet adott a Liszt Ferenc Kórustársaság, hangszeres előadóművészek közreműködésével, Kollár Kálmán kórusvezető karnagy vezetésével. A koncert előtt mondott köszöntőjében Márfi Gyula érsek kiemelte: a krisztusi örömhír sok-sok ihletet adott és ad ma is a művészeknek, amelynek nyomán a zene imádsággá, tanúságtétellé válik. A koncerten elhangzott: a XVIII. századi zeneszerző, a székesegyház egykori orgonistája, Stirszky János Offertórium című műve; Simon Brixi Magnificat-ja, melyhez Nagy Károly kanonok, a bazilika plébánosa mondott bevezetőt; továbbá Franz Schöpf Kyrie című műve, amelyet a szerző a veszprémi bazilika 1910-es neoromán átalakítása alkalmából írt, s a felszentelési misén hangzott el először.

Toldi Éva/Magyar Kurír