
Az egyesület évenkénti találkozóin, a megbeszélések, tapasztalat-, és eszmecserék során lassan világossá vált: a tagok szeretnének egy példaértékű szakmai érdekvédelmet és a régi hangszerek megóvására egy hathatós stratégiát kialakítani. Céljuk, hogy az orgona ne legyen többé hozzá nem értőknek kiszolgáltatott helyzetben, valamint ne csak, mint templomi „bútordarab” éljen a köztudatban.
Erdélyben nagyon gazdag a történelmi orgonatáj: értékes orgonaállománya kívül-belül magán viseli az orgonaépítészet különböző korszakainak jellegzetességeit a késő-reneszánsztól a legújabb időkig. Sok, régi orgonán végzett munka során szakértelem hiányában a mai napig torzulások keletkeznek. Ezen a tendencián szeretne az AOR rövid-, és hosszútávon változtatni, hiszen egy történelmi hangszer javítása, restaurálása megfelelő szakmai elbírálást, és egyáltalán nagy szakértelmet kíván meg.
Sorsdöntő volt az AOR munkájában a 2005-ös, Medgyesen megrendezett találkozó, ahol Homolya Dávid orgonaművész javaslatára egy hároméves intenzív továbbképzés megszervezését határozták el, akkor még csak öt önkéntes orgonaépítőből álló csoport részére. E csoport programja: évi háromszori találkozás során az orgonaépítészet és orgonarestaurálás koncepcióinak elsajátítása.
Az első, bevezető jellegű találkozón művészettörténet és alapvető orgonaismereti kérdések kerültek terítékre. A második találkozón az orgona szélellátásának alapvető, fontos kérdéseinek megvitatása mellett a csoport munkájának gyakorlati tanulmánymunkáját készítették elő: a szilágysági Kémer református templomának Johannes Kraemer által 1819-ben épített orgonájának nyugati színvonalú restaurálását. Ez alkalommal csatlakozott a csoporthoz két újabb tag, így a tanfolyamon hét ember vesz részt.
A továbbképzés formai jóváhagyására a 2006. május 19-én, Székelyudvarhelyen megrendezett AOR-találkozón került sor. Az összes jelenlévő AOR-tag egyhangúlag jóváhagyta és támogatta a csoport munkáját. A csoport tagjai a megszerzett tudásból nyilvános vizsgát tesznek, és szakcsoportként az ország műemlékhangszereinek őrei lesznek.
Csoporttagok: Albert József, Bartis Szabolcs, Hermann Binder, Bors László, Pap Zoltán, Sándor Péter és Simó Zsolt orgonaépítők. A továbbképzés szervezői: Hermann Binder és Homolya Dávid.
A legutóbbi találkozót a hét fős csoport 2006. szeptember 15. és 22. között Homolya Dávid orgonaművész szervezésében és előadásaival Svájcban, Baselben tartotta. A csoporttagok napi utazások során Franciaországban, Svájcban és Németországban látogattak meg jelentős történelmi orgonákat, amelyeket a közelmúltban nagy szakértelemmel restauráltak.
Pap Zoltán, Homolya Dávid/Magar Kurír