Õrizzétek meg keresztény hagyományaitokat és tartsátok tiszteletben az élet értékeit

E történelmi alkalomból, amikor Róma püspöke először látogat el Ciprusra, szeretnélek megerősíteni benneteket a Jézus Krisztusba vetett hitben, és arra biztatlak, hogy az apostoli hagyományhoz hűen legyetek egy szív és egy lélek – e szavakkal fordult a Szentatya a ciprusi katolikus egyházak képviselőihez. Köszönetet mondott Joseph Soueif érseknek; majd üdvözölte a jeruzsálemi latin pátriárkát, Fouad Twal érseket és a szentföldi ferences kusztódia vezetőjét, Pierbattista Pizzaballát, elismerését fejezve ki szolgálatukért. Péter utódaként támaszáról, szeretettel teli imáiról és bátorításáról biztosította őket.

„Látni szeretnénk Jézust” – idézte XVI. Benedek pápa János evangéliumának a szentmisén is elhangzott szavait. Miként az evangéliumi férfiak és asszonyok, úgy mi is szeretnék egy szívvel és egy lélekkel látni, szeretni és szolgálni Õt. Mi, Jézus mai követői is arra kaptunk meghívást, hogy úgy éljük meg a hitet a világ előtt, hogy egyesítjük hangunkat és tetteinket az evangéliumi értékek hirdetésére, amelyek ciprusi keresztények nemzedékein keresztül jutottak el hozzánk. Ezek az értékek mélyen gyökeret eresztettek a helyi kultúrában, és ebben a szellemben kell folytatni a béke, az igazságosság, az emberi élet és méltóság érdekében végzett erőfeszítéseket.

A Szentatya a sziget sajátságos helyzetére irányítva a figyelmet, arra kérte a katolikus híveket, hogy helyezzenek még nagyobb hangsúlyt a többi kereszténnyel való egységre, a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint. A más vallásokkal folytatott párbeszéd terén még az egész világon sok a tennivaló  hangsúlyozta Benedek pápa. A ciprusi katolikus híveknek sok a területen is körültekintően kell munkálkodniuk. Csak türelemmel, kölcsönös bizalommal és megértéssel lehet felülemelkedni a történelmi nehézségeken, a politikai és kulturális különbözőségeken – fogalmazott a Szentatya. „Arra kérlek benneteket, hogy teremtsétek meg a kölcsönös bizalmat a keresztények és nem keresztények között, mert a népek közötti békét és harmóniát csak erre az alapra lehet felépíteni” – hangzott a pápa buzdítása.

XVI. Benedek az immár végéhez közeledő papság éve alkalmából emlékeztetett arra, hogy az egyháznak mekkora nagy szüksége van szentéletű és  felkészült lelkipásztorokra. Az Úr Jézus megígérte az örök életet azoknak, akik követni és szolgálni akarják Õt – mondta a Szentatya; s arra kérte a szülőket, hogy figyelembe véve ezt az ígéretet, támogassák gyermekeiket, akik válaszolni akarnak az Úr hívására. A lelkipásztorokat arra hívta, hogy törődjenek a fiatalokkal, törekvéseikkel és készítsék fel őket a hit teljességére. Az általatok végzett munka a ciprusi egyház megbecsült hagyományába illeszkedik. Folytassátok e türelmes szolgálatot az egész közösség javára, és törekedjetek arra, hogy kiváló oktatásban részesüljenek a katolikus iskolák növendékei. Az Úr Jézus áldja meg ezt a szent elkötelezettséget, mert az oktatás-nevelés a legnagyobb ajándék, amelyet a gyermekeknek adhatnak” – fordult a pápa a katolikus iskolák alkalmazottaihoz, tanáraihoz.

A Szentatya végül a ciprusi fiatalokhoz és az egész katolikus közösséghez intézte szavait. A fiatalokat arra kérte: segítsenek abban, hogy szebb jövőben legyen része a katolikus egyháznak és az egész országnak. A sziget katolikusai ápolják egységüket az egyetemes egyházzal, Péter utódával; növekedjenek a más keresztényekkel való kapcsolattartásban, a remény és a szeretet jegyében. „Mi, keresztények reménységből élő nép vagyunk” – mondta a pápa azoknak a maronita híveknek, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat és templomaikat a sziget török megszállás alatt lévő északi részéről. „Tudok szenvedéseitekről, én is reménykedem, és imádkozom azért, hogy a kérdésben érdekeltek a sziget minden lakosának mielőbb jobb életkörülményeket biztosítanak. Isten áldjon meg benneteket” – mondta görög nyelven XVI. Benedek pápa.

*

A Földközi-tenger keleti részén található sziget történelmének megfelelően igen összetett a helyi katolikus egyházak helyzete. A maronita, örmény, illetve latin szertartású  katolikusok összesen mintegy 20 ezren vannak. Az 1974-ben kettéosztott sziget északi részéről 180 ezer görög lakos délre telepedett, míg 50 ezer muzulmán északra költözött. A sziget déli részén lakó görögök 95 százaléka ortodox, a katolikusok számaránya ugyanitt alig több mint 3 százalék.

A maronita hívek az üldözések elől menekülve érkeztek a szigetre a Közel-Keletről a hetedig századtól kezdve, több szakaszban. A maronita egyháznak jelenleg mintegy 10 ezer híve van. Az örmény hívek jelenléte is ősi időkre, a VI. századra nyúlik vissza, amikor Kappadókiai Mauritiusz 3300 foglyot telepített a szigetre. Az örmény katolikus közösséget 3500 hívő alkotja, akiknek a többsége Nicosiában telepedett le. A latin szertartású hívek akkor érkeztek ide, amikor 1192-ben a jeruzsálemi frank fejedelem, Guy de Lusignan visszahódította a szigetet Oroszlánszívű Richárdtól, aki egy évvel korábban foglalta el. A római katolikus közösség ma 1000 ciprusi hívőt számlál, további ötezer külföldi, de állandó jelleggel itt élő katolikust.

*

Június 5-én délben a Szentatya udvariassági látogatáson és a két delegáció tagjaival közös ebéden vett részt a nicosiai ortodox érseki palotában, II. Krizosztomosznál, Új Jusztiniána és Ciprus érsekénél.

Magyar Kurír