Orlando Corradi – Jon Song Chol: Teréz anya – Az irgalom útján

Kultúra – 2017. szeptember 24., vasárnap | 15:33

Az Orlando Corradi és Jon Song Chol által rendezett animációs film kisgyermekkorától kezdve mutatja be az albán származású Agnes Gonxha Bojanxhiu, vagy ahogy az egész világ ismeri és tiszteli, Kalkuttai Szent Teréz anya életét.

A kis Agnes testvéreivel együtt szerető családi körben nevelkedik, de miután az albán függetlenségért békés eszközökkel harcoló apját a nacionalista erők megmérgezik, már gyermekként félárva lesz. Kitűnően tanul, s Jézus már korán kiválasztja őt, személyesen szólítja meg: „Szükségem van rád, kövess engem, és nem hagylak el soha.”

Ettől kezdve Agnes, majd később Teréz anya – a Teréz nevet a loretói Miasszonyunk Nővéreknél veszi fel, kifejezve tiszteletét Lisieux-i Kis Szent Teréz iránt – mindenben engedelmeskedik Krisztusnak, soha nem a maga, hanem a Megváltó akaratát cselekszi. Mindig a lelkiismeretére hallgat, felismerve abban a szerető és irgalmas Isten szavát. Ezért kéri, hogy missziós nővér lehessen Indiában.

Kalkuttában egy gimnáziumban tanít, ahová jómódú, többségükban katolikus lányok járnak. Kiváló pedagógus, a diákok szeretik, de Teréz anya érzi, hogy nem ez a végleges hivatása. Krisztustól származó jelnek tekinti, hogy osztálya tantermének az ablaka közvetlenül Kalkutta nyomornegyedére nyílik. A szegénytelepet az itteniek nem kevés cinizmussal a „gyöngyök tengerének” nevezik. S hogy mik ezek a „gyöngyök”? Az éhség, a halál és a bűnözés. A fiatal apáca mindennap szembesül a számára eddig elképzelhetetlen nyomorral és képtelen tétlenül szemlélni az éhezők látványát. Ha rájuk néz, a szenvedő Krisztust látja, s úgy érzi, kötelessége rajtuk segíteni. Mégpedig nem csupán adakozással, jótékonykodással, hanem személyes jelenléttel is.

A segítésben lépésről lépésre halad, először a saját ételét osztja meg a nyomorgókkal, két ruhája közül eladja az egyiket, hogy ennivalót vegyen nekik, majd feladva tanári hivatását, véglegesen közéjük megy – először csak egyedül, majd megalapítva a Misszionáriusok Rendjét, teljesen a haldoklóknak, szegényeknek szenteli az életét, érzelmileg is azonosul velük. Amikor egyik nővértársa megkérdezi tőle, miért csinálja ezt, így válaszol: „Mert mindegyikük maga Jézus, akinek az életemet szenteltem. Láttad mennyi szenvedés van, mint a kereszten. És te is Jézusnak szentelted az életedet.”

A Misszionáriusok Rendjének vezetőjeként így inti nővértársait: „Legyen időd gondolkodni, legyen időd imádkozni, és legyen időd szeretni. A szegények szolgálata az élet szolgálata.” Teréz anya vallotta: „Én csak egy gyenge lány vagyok, a betegeké és a szegényeké, tartozzanak bármelyik társadalmi csoporthoz is.” Az egyik jelenetben egyszerre gyakorolja a megbocsátást és az ellenségszeretetet, amikor az őt korábban gyalázó, övéi által kitaszított, súlyosan beteg hindu papot befogadja menedékházukba és ápolja. Egy másikban megfogalmazza a misszionárius nővérek hivatásának lényegét: „Nem szociális gondozók, tanítók, ápolók vagy orvosok vagyunk. Mi Jézust szolgáljuk a szegényekben. Őt látogatjuk, etetjük és öltöztetjük a szegényekben, árva gyerekekben, kesergő nőkben, a betegekben és a haldoklókban. És szegénynek kell lennünk, valóban szegénynek. A szegénység biztosítja azt a szabadságot, amire a szegényeink megértéséhez szükségünk van.”

Orlando Corradi és Jon Song Chol a mindennapi cselekedetekben megmutatkozó, mindenkire kiterjedő szolgáló szeretetet mutatja be Teréz anya és nővértársai történetében. A film végén úgy érezzük, lelkileg gazdagabbak lettünk, mint előtte voltunk, s talán nagyobb empátiával tekintünk ezután az élet kitaszítottjaira, keresve az alkalmat, miként tudnánk segíteni rajtuk.

Kalkuttai Teréz anyát II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá, Ferenc pápa 2016-ban szentté avatta.

Teréz anya – Az irgalom útján
(olasz animációs film 93 perc, 2005)
Rendező: Orlando Corradi és Jon Song Chol
Forgatókönyvíró: Clelia Castaldo, Loris Peota és Luciano Scaffa
Fényképezte: Marco Pagot
Zene: Luis Bacalov
Kiadta és forgalmazza: Etalon Film Kft., 2017.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria