Beszédében a Szentatya visszaemlékezett Isten Szolgája VI. Pál szavaira, aki a szervezet első országos összejövetelén a karitász pedagógiai funkciójának jelentőségét hangsúlyozta, konkrét, materiális tevékenysége mellett. A karitász ugyanis a közösségekre, családokra és a társadalomra irányuló fontos nevelői feladattal van megbízva; tagjai felelősségteljesen az evangéliumi életre nevelik az embereket – hangsúlyozta XVI. Benedek.
Arra buzdította a karitász tagjait, hogy sose hagyjanak fel e nevelői feladatukkal. Az elmúlt negyven év folyamán kidolgozott munkamódszer három fontos tényezőre alapszik: a meghallgatásra, a megfigyelésre és a felismerésre, amelyet a karitász küldetésének szolgálatába állít. Ez által lehetővé válik a lelkipásztori jellegű tevékenység, valamint a mély és eredményes párbeszéd az egyházi élet különböző képviselőivel, a szervezetekkel, a mozgalmakkal és az önkéntesekkel – magyarázta a pápa.
A karitász az embertársakért tevékenykedik, azért, hogy a keresztény közösséget támogassa azáltal, hogy felkarolja a rászorulókat, akik Isten szeretetére vágynak. Ezért a karitász-szervezeteknek olyan őrszemeknek kell lenniük, akik képesek észrevenni, hol van szükség segítségükre, továbbá a támogatásra és olyan megoldások kidolgozására, amelyek megfelelnek az evangélium és az egyház társadalmi tanításának.
A Szentírás sorait olvasva megragadnak bennünket Jézus gesztusai, amelyek a kegyelemről tanúskodnak, s hitre nevelnek – mondta a karitász képviselőinek XVI. Benedek pápa. Gesztusok, amelyek befogadást, gyógyulást, irgalmat és reményt adnak. Gesztusok, amelyek arra hívnak, hogy kövessük Jézust, valamint arra felismerésre vezetnek, hogy az Úr a jelen és a jövő egyetlen értelme. A valódi, konkrét gesztusok által a karitász dolgozói megszólítják, evangelizálják és nevelik az embereket. Olyan szeretetcselekedet ez, amely Istenről szól és reményt kelt. Pedagógiai hitből fakadó tevékenységükkel tudnak segíteni a szegényeknek a személyi méltóságban való fejlődésben, a keresztény közösségeknek Krisztus követésében, a társadalomnak a kötelességvállalásban – hangsúlyozta a Szentatya.
A szeretetcselekedet tág látókört, nyitott elmét és olyan szívet kíván, amely képes arra, hogy lásson. Válaszolni a szükséget szenvedők kéréseire ugyanis nemcsak annyit jelent, hogy kenyeret adunk az éhezőnek, hanem azt is, hogy Jézus példáját követve megpróbáljuk felismerni éhségének okát. A mai világnak különösen nagy szüksége van a testvéri bátorságra – emelte ki Benedek pápa. Az emberiségnek a jótevőkön túl alázatos és konkrét személyekre van szüksége, az emberiség a remény jeleit kutatja. A mi reményforrásunk az Úr. A karitász Krisztus szeretetének egy jele, amely reményt hoz az embereknek – hansúlyozta a Szentatya.
Arra buzdította az olasz karitász tagjait: továbbra is tegyenek meg mindent azért, hogy Isten szeretete láthatóvá váljon a földön. Imáiról biztosítva Szűz Mária oltalmába ajánlotta a szervezet tevékenységét és apostoli áldását adta a jelenlévőkre.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
(gj)