Őseink felfedezése – akik a történelmi Magyarországon tanultak

Napjainkban külföldön és itthon is óriási az érdeklődés a múlt évszázadokból fennmaradt személyes adatokat őrző eredeti források iránt. A levéltárakban végzett kutatások döntő hányada személyi adatok feltárására irányul. Nem csak a családtörténészek számára fontos ez, hiszen nincs olyan tudományos kutatás, amelyhez ne kellene pontosan megismerni a történelmi vagy hétköznapi szereplők életútjára vonatkozó adatokat. Svédországban például hat olyan kutatóközpontot hoztak létre, ahol az érdeklődők – akár családi kirándulással egybekötve – maguk kereshetik meg a digitalizált levéltári anyagok alapján a családjukra vonatkozó adatokat. E személyi adatok felekezeti, nemzetiségi vagy politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit érdekelhetnek, s egyre többeket érdekelnek is. Ilyen eredeti, hiteles nyilvántartások, más források mellett, az egyházi (születési, házassági, halálozási) anyakönyvek és az iskolai anyakönyvek. Közülük kiemelten fontosak az egyetemek, főiskolák és a középiskolák anyakönyvei.

Magyarországon nagyjából a XVI. századtól kezdve maradtak ránk iskolai és egyházi anyakönyvek. A törökök által meg nem hódított területekről már korábban, más területekről inkább csak a XVIII. századtól kezdve vannak ilyen források az állami, egyházi és szaklevéltárakban.

Az anyakönyvek egyszerű digitalizálása kevés lenne, hiszen az eredeti forrásokat csak kevesen tudnák elolvasni, és az óriási adattömegben képtelenség lenne eligazodni. Ezért kell az anyakönyvekhez adatbázisokat készíteni, amelyekből bárki könnyen lekérdezheti az őt érdeklő adatokat, s optimális esetben az eredeti forrás digitális képét is.

E munka több évig tartó hatalmas feladat, ami csak a hazai és a szomszédos országok levéltárosainak összefogásával valósulhat meg. A munkát természetesen időben és földrajzilag egyaránt szakaszolni kell, de már kezdetben jelentős eredményeket hozhat. Az első szakaszban az 1848 előtt működött hazai egyetemek, főiskolák és akadémiák hallgatóinak adatbázisát szándékoznak elkészíteni, s ez is feltehetően több mint 200 ezer személyre vonatkozó adat feltárását jelenti.

A magyar és a szomszédos országok levéltárainak képviselői február 15-én tanácskozást tartanak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának dísztermében, ahol a munka első fázisának elindításával kapcsolatos kérdésekről tárgyalnak – ismertette  Szögi László, az ELTE Egyetemi Levéltár igazgatója, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

ELTE Egyetemi Könyvtár/Magyar Kurír