Oswald Gracias bíboros, az ázsiai kontinens képviselője

Amikor a szentszéki államtitkárság értesítette, hogy a pápa beválasztotta tanácsadó bíborosi testületébe, a 68 éves Oswald Gracias érsek közel volt hozzá, hogy visszautasítsa a felkérést, mert úgy érezte, a megbízatás felelősségének súlya „összeroppantja”. Végül mégis igent mondott, mert a reform kapcsán meghozandó döntéseket „lényeginek és életbevágó fontosságúnak” tartja, és mélyen egyetért az együttműködésnek azzal az új formájával, melyet ez a bíborosi tanácskozás jelent.

Gracias bíboros arra számít, hogy a testületben alkalom nyílik majd egészen új módon tanácskozni az elvált és újraházasodott hívek ügyéről, illetve az egyház – véleménye szerint – túlzottan centralizált struktúrájáról. Bombay érseke, aki egyben az Indiai Püspöki Konferencia, illetve az Ázsiai Püspöki Konferenciák Szövetségének (FABC) elnöke, már több ízben találkozott Ferenc pápával, akit „a meglepetések pápájának”, illetve „a Szentlélek csodájának” nevez.

A pápa Ázsia képviseletére hívta meg a párbeszédkedvelő bíborost az október elsején kezdődő konferenciára. Gracias érsek 2012-ben, az új evangelizációs szinóduson az ázsiai egyház három legfontosabb feladataként a kultúrákkal, a szegényekkel és a vallásokkal való párbeszédet jelölte meg. Úgy nyilatkozott, hogy Ázsiában „a párbeszéd szükségszerűség, nem pedig luxus”.

Gracias érsek nemzetközi hírű kánonjogász, tagja az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak, a Katolikus Nevelés Kongregációjának, a Törvényszövegek Pápai Tanácsának, illetve a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának. „Lenyűgöző szellemi képességekkel és memóriával megáldott, nyitott és szívélyes ember, hatalmas hittel és munkabírással. Egyszerű, megközelíthető, és a szívén viseli a legelesettebbek sorsát – nyilatkozta róla honfitársa, Felix Machado, Vasai püspöke. – A megbékélésben is fontos szerepet játszik. Képes békés eszközökkel: higgadt szavakkal és cselekedetekkel előrevinni az általa képviselt ügyeket.”

Indiában a lakosság 2,3 százalékát alkotó keresztények gyakran szenvednek el erőszakot és üldöztetést a hindu szélsőségesek részéről. Gracias bíboros pedig fáradhatatlanul intézi a felhívásokat az indiai kormányhoz, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és biztosítsa a kisebbségek védelmét. Az érsek ezen kívül folyamatosan a felek közötti, megfontolt párbeszédre törekszik, mely nézetei szerint a békéhez vezető egyetlen út. Míg több indiai állam is elítéli a kereszténységre való áttérést, a bíboros szüntelenül kiáll az alapvető emberi jogok körébe tartozó szabad vallásválasztásért és vallásgyakorlásért.

A vallásszabadságon túl Bombay érseke gyakran emeli fel szavát mindennemű emberi jogok megsértése ellen, történjen az társadalmi, politikai vagy gazdasági téren. „Az emberi méltóság tiszteletben tartása kell legyen az iránytűnk minden helyzetben” – nyilatkozta.

La Croix/Magyar Kurír