P. Renato Boccardo, a pápa útimarsalljának tájékoztatója az azerbajdzsáni és bulgáriai pápalátogatásról

Vatikán: Május 20-án, hétfőn délelőtt a Vatikáni Rádió szokásos heti munkaértekezletén Renato Boccardo prelátus ismertette az utazás részleteit és elmagyarázta a pápalátogatás célját és üzenetét. Boccardo atya – elődje, a 2001. februárjában bíborossá kinevezett Roberto Tucci jezsuita páter két évtizedes munkája után – múlt évben vette át a pápai utak legfőbb előkészítését. Fiatal kora ellenére máris nagy tapasztalattal rendelkezik, hiszen Piero Marini püspök, pápai szertartásmester oldalán több mint tíz évig volt szervezője a pápalátogatások szertartásainak.
Renato Boccardo az azerbajdzsáni úttal kapcsolatban elmondta: bár a hét és félmilliós kaukázusi országban mindössze 120 katolikus él, a látogatás célja a régió harmadik országának felkeresése. Miután a pápa a három kaukázusi ország közül már meglátogatta az apostoli keresztény Örményországot és az ortodox többségű Grúziát, illő volt, hogy most a muzulmán többségű Azerbajdzsánt is felkeresse. Korunk nagy gondjait szem előtt tartva tekinthető ez az út az idők jeleinek, ha különleges módon szolgálja a vallások, kultúrák és nyelvek toleráns együttélését. Azerbajdzsán lesz a 24. iszlám ország, melyet a pápa eddig meglátogatott. A szentatya számára e látogatás alkalmat kínál békeüzenetének Assisi szellemében történő megújítására, illetve a vallások közötti megbékélés és együttműködés erőteljes hangsúlyozására, melyből a kultúrák olvasztótégelyének tekintett Azerbajdzsán kivívta szomszédai elismerését és amelyért a pápa is szeretne köszönetet mondani. A kicsiny katolikus közösség meglátogatásán túl a pápa találkozik az ország 11 százalékát alkotó orosz ortodox keresztényekkel, akik főként a sztálini üldözések alatt igazi krisztusi lelkülettel segítettek a bakui katolikus közösség földönfutóvá lett híveinek. A helyi szórvány zsidóság képviselőin túl a pápa találkozik majd Azerbajdzsán toleráns magatartású, nagytekintélyű muftik-sejkjével is. Az ország egészéhez is szól majd, amikor találkozik a kultúra, a tudomány és a művészet világának képviselőivel, illetve virágot helyez el a függetlenségi emlékművön az ország önállóságának kivívásáért életüket áldozó vértanúk tiszteletére. A pápa oroszul mondja majd el beszédeit, mivel ezt a nyelvet az egész ország érti és beszéli. Kényes diplomáciai feladatot jelentett a szentatya rezidenciája. Mivel nunciatúra nincs Azerbajdzsánban – a három kaukázusi ország közös nunciusa ugyanis a grúziai Tbilisziben székel –, továbbá a bakui „sui iuris” szaléziánus misszió csak egy kicsi kétszintes házban működik, ezért egy új megoldást kellett találni. Az azeri főváros egyik viszonylag szerény, háromcsillagos szállodáját bérelte ki a Vatikán a látogatás idejére, melyet így átmenetileg hivatalosan nunciatúrának tekintenek, tehát a pápa végül is saját rezidenciáján fog tartózkodni.
A pápa bulgáriai útja legszorosabban Szent Cirill és Metód május 24-ei ünnepéhez kapcsolódik. A pápa nem tesz most egyebet, mint visszaadja azt a tisztelgő látogatást, melyet bolgár állami és egyházi küldöttség tett húsz éven át Rómában a szlávok apostolainak évenként visszatérő ünnepén. Látogatása lelkipásztori jellegű is, hiszen az ugyancsak hét és félmilliós lakosú Bulgáriában 80 ezer katolikus él. Tekintettel az ország döntő többségét alkotó bolgár ortodox kereszténységre, a pápalátogatás ökumenikus jellegű is, hiszen találkozik a helyi bolgár ortodox egyház vezetőivel és látogatást tesz Szófiában a bolgár patriarchális bazilikában Szent Cirill és Metód ünnepén. Plovdivban, az ország katolikus központjában szentmise keretében avatja boldoggá azt a három bolgár asszumpcionista szerzetest, akiket a bolgár kommunista ateista diktatúra 1952. novemberében azzal a Bossilkov püspökkel együtt végzett ki, akit a pápa már 1998-ban boldoggá avatott Rómában. VR/MK