Pakisztán: a Katolikus Egyház szót emelt a gyűlöletkeltő könyvek ellen

Joseph Coutts, Karachi érseke, a pakisztáni katolikus püspöki konferencia elnöke felszólalt a gyűlöletkeltő tankönyvek ellen július 10-én egy Karachiban megrendezett konferencián, melynek témája a békére nevelés volt. Beszédében az érsek arra biztatta az Egyház tagjait, hogy „indítsanak kezdeményezéseket annak érekében, hogy mindenki megértse: a fanatizmusnak és az intoleranciának nincs helye a tankönyvekben”.

A pakisztáni tankönyveknek hosszú idő óta részei olyan tartalmak, melyek negatív és pejoratív módon szólnak a nem muzulmánokról, Indiáról és Nyugat-Európáról. A pakisztáni katolikus püspöki konferenciához tartozó Nemzeti Igazság és Béke Bizottság legutóbbi felmérései pedig azt mutatják, hogy ez a tendencia az utóbbi időben nem hogy nem enyhül, hanem egyértelmű erősödést mutat.

Az Igazság és Béke Bizottság által folytatott vizsgálat abból állt, hogy összehasonlították egymással a 2009-ben, illetve a 2012-13-ban kiadott, és az alap-, illetve középfokú oktatásban bevezetett tankönyveket. A felmérés során megállapították, hogy a „megtévesztő és diszkriminatív” jellegű fejezetek száma növekedett a 2009-es tankönyvekhez képest, illetve hogy ezeken a fejezeteken belül is szaporodtak a megkérdőjelezhető kijelentések.

Az Igazság és Béke Bizottság által hozott példák között szerepel többek között a következő kijelentés egy gazdaság- és társadalomtudomány tankönyvből: „A világ nem muzulmán országainak többsége mindig is szemben állt a muzulmánokkal.” Vagy például: „Szokásukhoz híven a hinduk folyamatosan félrevezették a muzulmánokat.”

A tankönyvekről a felmérés szerint általánosságban elmondható, hogy a nem muzulmánokat szisztematikusan negatív és szélsőséges szereplőknek mutatják be. A hindukról például azt írják, hogy olyan szélsőségesek, akik kultúrája „igazságtalanságra és erőszakra épül”, míg a szikhek és a keresztények „az iszlám örök ellenségei”.

A Karachiban megtartott konferencián szintén felszólaló Mehdi Hasan, a Beaconhouse National University kommunikáció és média szakának dékánja arra mutatott rá, hogy a diszkriminációra nevelés nem csupán az általában problémaforrásként megjelölt, szélsőséges Korán-iskoláknak tudható be, hiszen ezekbe csupán az ország diákjainak négy százaléka jár. A fő gond az, hogy a fiatalok az ország többi iskolájában is „az első pillanattól kezdve” problematikus oktatásban részesülnek.

A konferencia egy másik résztvevője, Abdul Hameed Nayyar történész, a lahori Vállalkozási Egyetem tanára 2003-ban már könyvet is írt arról, hogyan kondicionálják a tankönyvek ezen részei a gyerekeket, azaz hogyan befolyásolják egy adott helyzetben való, későbbi viselkedésüket. A történész kampányt is indított Lahorban, melynek keretében arra biztatja a tanárokat, hogy hagyjanak fel a megtévesztő információkat tartalmazó tankönyvek használatával.

A tankönyvek kirekesztő részei ellen már korábban is többen tiltakoztak Pakisztánban, egyelőre kevés sikerrel. Peter Jacob, a Nemzeti Igazság és Béke Bizottság ügyvezető igazgatója a konferencián azt hangsúlyozta, hogy az eddigi sikertelenség nem bátoríthatja el azokat, akik a pakisztáni oktatási rendszer reformjáért küzdenek. „A vallási kirekesztésre nevelés soha nem fog megszűnni, ha az ellenzői feladják a harcot” – jelentette ki.

La Croix/Magyar Kurír