
XVI. Benedek pápa fogadta a Keleti Egyházakat Segítő Mű összejövetelén (ROACO) résztvevőket. Köszöntötte Ignace Moussa Daoud bíborost és Antonio Veglio érseket, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusát és titkárát, valamint a dikasztérium minden munkatársát, a Szentföldről és a Közel-Kelet más térségeiből érkezett főpásztorokkal együtt.
A pápa köszönetét fejezte ki azért a szolgálatért, amelyet a ROACO 1986 óta kifejt, hangot adva a különféle keleti és latin hagyományoknak, támogatva lelkipásztori, oktatási, segélynyújtási tevékenységüket, ellátva legsürgetőbb szükségleteiket. A pápa háláját fejezte ki „Istennek, a Gondviselő és Irgalmas Atyának, azért az apostoli tevékenységért, amelyet Krisztus tanítványai ezekben az években Közel-Keleten végeznek, a sok nehézség ellenére testvéri gondoskodással tesznek tanúságot a béke és a szeretet evangéliumáról.”
Köszönetet mondott azért is, hogy erőfeszítéseikkel megőrzik az egyházi karitatív tevékenység jellegzetességét. Továbbra is mindig szem előtt tartják a „szív alakítását”, hogy – amint azt a pápa Deus caritas est kezdetű enciklikájában írta, „eljussanak az Istennel való találkozásra Krisztusban, amely felébreszti bennük a szeretetet és megnyitja lelküket a másik felé, ezáltal számukra a felebaráti szeretet nem egy külső parancs, hanem a hit következménye, amely a szeretetben válik tevékennyé”.
„Minden keresztény kívánsága, hogy azon a földön, ahol Megváltónk született, mindig legyen életerős keresztény közösség” – mondta a pápa, a keleti katolikus közösségekről megemlékezve. „Szenvedést okoz mindnyájunknak, hogy a szentföldi katolikus közösség jelenleg súlyos nehézségekkel küzd, a bizonytalanság légköre, a munkanélküliség, a számtalan korlátozás és a belőle fakadó növekvő szegénység miatt.”
„Olyan helyzetről van szó, amely bizonytalanná teszi a fiatal nemzedékek jövőjét az oktatás, a szaktudás, a család terén. Ezért sokakat kísért a gondolat, hogy örökre elhagyják szeretett szülőföldjüket.” Ez a Közel-Kelet egyéb térségeiben is előfordul, mint például Irakban és Iránban, ahol a segélyszerv szintén nagylelkűen tevékenykedik. „Hogyan lehet ilyen súlyos problémákkal szembenézni?” – tette fel a kérdést a Szentatya. „Első és alapvető kötelességünk továbbra is az, hogy kitartóan imádkozzunk bizalommal az Úrhoz, aki soha nem hagyja magára gyermekeit a megpróbáltatásokban. Ezzel együtt tevékeny testvéri gondoskodással keressünk mindig új és olykor nem remélt utakat, hogy kielégítsük ezeknek a népeknek a szükségleteit.”
A pápa felhívást intézett a lelkipásztorokhoz és hívekhez, a polgári hatóságokhoz, hogy segítsék elő a kultúrák és vallások közötti kölcsönös tiszteletet, s ezáltal minél előbb teremtsék meg Közel-Kelet egész térségében a békés és kiegyensúlyozott együttélés feltételeit.
VR/Magyar Kurír
Kép: www.christusrex.org