A pápa első magyarországi látogatása

1991. augusztus 16-ától 20-áig tartott a Szentatya első magyarországi látogatása, amely 53. apostoli útja volt.

A hazánkban töltött öt nap során a pápa Budapesten kívül járt Esztergomban, Pécsett Máriapócson, Debrecenben, Szombathelyen. A látogatás jelentőségéről szólva Pasquale Borgomeo jezsuita, a Vatikáni Rádió akkori főigazgatója kiemelte: ez volt az első igazi lelkipásztori látogatás egy volt szocialista országban, ha leszámítjuk Lengyelországot.

1988-ban a Szent István év központi egyházi eseményén, az augusztus 20-ai szentmisén jelentette be Paskai László bíboros, hogy „az állami vezetőkkel egyetértésben” lelkipásztori látogatásra hívta meg a pápát. .A meghívót állami részről 1988 augusztus 18-án még a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Kormányának nevében adta át Staub F. Brúnó államelnök Francesco Colasuonno érseknek, a pápa személyes megbízottjának. Ekkor – bár érzékelhetőek voltak a politikai változás jelei – Magyarország még nem lépett a demokratikus országok sorába, az állam és egyház kapcsolatát még sok megoldatlan kérdés terhelte.

A meghívás és a látogatás megvalósulása közötti három év során azonban az ország, és így az egyház helyzete alapvetően megváltozott: II. János Pál pápát már egy szabad választások utáni Magyarország, egy hosszú elnyomatás után lélegzethez jutó egyház fogadta. A kivívott szabadságot azonban nagyon sok, a múltból örökölt nehézség terhelte. Pasquale Borgomeo akkori szavai szerint „Gazdasági téren a többi volt szocialista országhoz képest látszólag kevésbé katasztrofális Magyarország helyzete, viszont rendkívül megviseltnek tűnik erkölcsi és lelki síkon. A félelem és képmutatás légkörében megélt évtizedek szükségszerűen kifejlesztették a magyarokban az „ügyeskedés” művészetét, amely ma individualizmusban, közönyben és szekularizációban nyilvánul meg.” A pápa látogatását egyfajta biztatásnak szánta, abban akart segíteni, hogy a magyar társadalom újjáépítésében erkölcsi, lelki emberi értékek érvényesüljenek.

Maga II. János Pál ezt abban az üzenetben fogalmazta meg, amely augusztus 14-én, még a látogatás megkezdése előtt hangzott el a Magyar Televízió 1-es csatornáján, és a Kossuth Rádióban. „Nemcsak azért jövök Magyarországra, hogy részt vegyek a visszaszerzett szabadság miatti örömötökben, hanem azért is, hogy osztozzam a jelen nehézségei és problémái miatt érzett aggodalmaitokban. Olyan társadalmat építsetek, amely a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke értékein alapul!” Szükség volt ezekre a szavakra, hiszen a választások előtti és az azt követő bizakodó hangulat után már megjelent a kiábrándultság és csalódottság, egyre ádázabb és kíméletlenebb pártok között csatározásoktól, kibékíthetetlennek látszó ideológiai ellentétektől volt hangos az ország.

II. János Pál pápa lelkipásztori látogatásra érkezett hazánkba, de nem csak a hívőkhöz, nem csak a katolikusokhoz jött. Útja során a társadalom különböző rétegeihez, a nemzetiségekhez, és a határainkon túl élő magyarokhoz, a keresztény és nem keresztény egyházakhoz is szólt. Beszédeiben közéleti, hitbéli és erkölcsi kérdéseket egyaránt érintett.

MK