A pápa és Bartolomaiosz pátriárka szövetsége a Teremtés védelmében

Velence: Velencében véget ért az Adriai-tengeren tett ökumenikus-ökológiai hajóút. II. János Pál pápa a Vatikánban, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka pedig Velencében videokapcsoláson keresztül hétfőn este aláírták a környezet védelmét szolgáló „Velencei Nyilatkozatot.”
A pápa és I. Bartolomaiosz június 10-ei, hétfő esti találkozása ugyan virtuális formában jött létre, de annál jelentősebb a világ sorsa iránt érzett közös etikai tanúbizonyságuk. A pápa magánkönyvtára íróasztala mellett ülve tűnt fel a velencei Dózse palota Scrutinio termének nagy kivetítő vásznán. A záróünnepségre egybegyűlt nagyszámú közönséget ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Ez a találkozásunk, még ha távolság választ is el bennünket, lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük a természet megóvását célzó közös akaratunkat. Nemsokkal az Assisi-békeimanap után találkozunk. Akkor Õszentsége fogadta el az én meghívásomat. Ma viszont én vagyok az, aki örömmel csatlakozom Önhöz, abban a meggyőződésben, hogy ezek a gesztusok az Úr Jézus igazi ajándékainak jelei.”
I. Bartolomaiosz pátriárka válaszbeszédében testvéri szeretettel és őszinte szívvel viszonozta a pápa szavait, köszönetet mondott a „Velencei Nyilatkozat” közös aláírásáért, amely jelképértékű mindkét egyház számára.
A nyilatkozat aláírása csúcspontja volt az Adriát átszelő tengeri utazásnak, amelynek során 250 tudós, politikus és egyházi személyiség közreműködésével szimpóziumot tartottak a környezetvédelem időszerű kérdéseiről. Az e témát különösen a szívén viselő I. Bartolomaiosz – akit ezért „Zöld pátriárka” névvel szoktak illetni – az utóbbi években most már negyedik alkalommal kezdeményezett tudományos értekezletet: az elsőt az Égei-tengernek, a másodikat a Fekete-tengernek, a harmadikat pedig a Dunának szentelték. Az Adriai-tenger védelmét szolgáló jelenlegi tudományos értekezlet során szóba került a környezeti etika, a fenntartható idegenforgalom és Velence jövője is.
A hétfőn aláírt nyilatkozatban a pápa és a konstantinápolyi ortodox pátriárka biztató felhívást intézett a világhoz: „Még nem késő, hogy megmentsük a világot az ökológiai összeomlástól. Elég lenne jóakaratú emberek egyetlen nemzedéke ahhoz, hogy olyan jövő felé vezessék a Földet, amely méltó gyermekeink jövőjéhez. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezt a feladatot a jelenlegi nemzedék vállalja fel.”
A nyilatkozat négy fejezetből áll: az első a természet erőforrásainak – a víz, a levegő és a Föld – pusztulásáról és kifosztásáról ír, hangsúlyozva, hogy a kérdés mindenekelőtt morális és spirituális. A második fejezet figyelmeztet: szükség van az emberi szívek megváltoztatására, amelynek együtt kell járnia az életstílus, a fogyasztás és termelés fenntartható növekedésével. A harmadik rész hat etikai kötelezettségvállalást tartalmaz: gondoljunk mindig a gyermekekre, a jövő nemzedékre, amikor mérlegeljük cselekedeteink lehetőségét. Számoljunk a minden kultúrában jelenlévő természeti törvénnyel. A tudományt és a technológiát építő módon vegyük igénybe, az ember, a közjó, a teremtés központi mivoltának fényében szemléljük azt. Legyünk nyitottak a szolidaritás követelménye iránt. Ismerjük el a helyzetek és a felelősség különbözőségét a környezet megóvása érdekében. A vallások, a kormányok, az intézmények egymástól eltérő feladatokat töltenek be. Végül segítsük elő a békés párbeszédet a környezeti kérdéseket illető különböző felfogások között.
A szentatya és a konstantinápolyi pátriárka által aláírt nyilatkozat végkicsengése: „Isten nem hagyja sorsára a világot és Õ azt akarja, segítsük üdvösségterve megvalósításában, azáltal, hogy visszaállítjuk a teremtés eredeti harmóniáját.” VR/MK