A pápa és a világ fiataljainak szombat esti imavirrasztása Torontóban

Toronto: II. János Pál pápa július 27-én, szombaton este helyi idő szerint 7 óra körül pápamobilján érkezett meg az igeliturgia formájában tartott imavirrasztás színhelyére, a torontói Donwsview Parkba, amely korábban katonai reptérként szolgált. A virrasztásra 700 ezer fiatal gyűlt össze.
Amikor a szentatyát szállító helikopter feltűnt a horizonton, a fiatalok hatalmas tapsviharban törtek ki és zászlókat, valamint színes feliratokat lengetve köszöntötték a pápát. Mielőtt a helikopter földet ért volna, teljes kört írt le a park fölött, hogy a pápa egy pillantásra felmérhesse az egész tömeget. A fiatalok ujjongásának kifejezése volt az a színes kavalkád, ahogyan felemelték, majd leengedték karjukat, miközben a kórus spanyolul, angolul, franciául és olaszul énekelt.
Az impozáns méretű oltár fölött 55 méter magas kereszt emelkedett. A fiatalok a szentek és a boldogok litániáját énekelve készültek a pápa fogadására: kilenc szentéletű fiatal férfi és nő alakját idézték fel, akiket a szentatya a világtalálkozóhoz intézett üzenetében példaként állított eléjük: e szentek és boldogok között szerepelt a francia Lisieuxi Szent Teréz, az olasz Pier Giorgio Frassati, és egy fiatal indián nő, Kateri Tekakwita. Az imavirrasztás vesperásának témája ugyanaz volt, mint az egész világtalálkozóé: „Ti vagytok a Föld sója, ti vagytok a világ világossága.”
A pápa mellett az emelvényen foglalt helyet 1300 népviseletbe öltözött különböző nemzetiségű fiatal és a 400 tagból álló kórus. A szertartás kezdetén két kanadai fiatal az ország két hivatalos nyelvén, angolul és franciául köszöntötte a pápát, majd egy csoport, a hosszú lépcsősoron felkapaszkodva, körmenetben vitte az Ifjúsági Világtalálkozók keresztjét az emelvényre 12 égő fáklyát kezében tartó fiú és lány kíséretében. Mások 12 sótömböt helyeztek el a kereszt tövében. Ezután következtek a liturgikus könyörgések francia, ukrán, mohauk, koreai, orosz, japán, holland, szlovén, román, horvát és magyar nyelven, a kicsiny, 150 főből álló magyar küldöttség nagy örömére. Három fiatal, egy quebeci franciául, egy límai spanyolul és egy kanadai indián lány angolul mondta el tanúságtételét: megindító szavakkal nem csupán személyes élettörténetüket idézték fel, hanem népük drámájának, szegénységének, kitaszítottságának is hangot adtak. Különösen felkavaró volt az árvaotthonokban felcseperedett perui fiú tanúságtétele, aki megtapasztalta a kábítószer rabságát, hogy aztán eljusson a hit felszabadító igazságára.
A pápa homíliája
A szentatya felidézte az Ifjúsági Világtalálkozók eredetét és történetét, majd arra emlékeztetett, hogy az új évezred két egymással ellentétes eseménnyel indult. Az egyik az volt, hogy 2000-ben zarándokok hatalmas tömege érkezett Rómába, hogy átlépje a szent kaput, Aki Krisztus, az ember üdvözítője és megváltója. A másik a rettenetes New York-i terrortámadás volt, egy olyan világ ikonja, amelyben úgy látszott, a békétlenség és a gyűlölet logikája lett a győztes. Drámai az előttünk álló kérdés: milyen alapokra kell felépítenünk a XX. század nagy átalakulásaiból kibontakozó új történelmi korszakot? Elég lesz, ha a folyamatban lévő technológiai forradalomra teszünk fel mindent, amelyet egyedül a termelés és a hatékonyság elve szab meg, vallási értékek és egyetemesen elfogadott etika nélkül? Milyen alapokra épüljön fel személyes és közösségi életünk?
A szentatya így folytatta homíliáját: „Kedves barátaim, ti ösztönösen érzitek bensőtökben, fiatal éveitek lelkesedésében és ezt jelenlétetekkel megerősítitek ma este, hogy csak Krisztus lehet a szegletkő, akire szilárdan fel tudjátok építeni életeteket. Egyedül Õ, a megismert, szemlélt, szeretett, mindig hűséges barát, Krisztus lehet útitársatok, akinek szavai lángra lobbantják szíveteket. A XX. század, amely nem egyszer elvetette a szegletkövet és Krisztus nélkül akarta felépíteni az emberek városát, valójában az emberek ellen építette azt. Ám a keresztények tudják, hogy Krisztus visszautasítása és peremre szorítása az ember megalázásának kockázatával jár. Az igazságtalanságok és szenvedések között vergődő emberiség a szabadság és a béke új civilizációjára áhítozik. E vállalkozás megvalósításához azonban az építők új nemzedékére van szükség, akiket nem a félelem, vagy az erőszak mozgat, hanem az igazi szeretet sürgetésére fáradoznak, akik követ kőre rakva az emberek városában Isten városát, az Õ országát is megépítik. Ti vagytok a holnap férfiai és női, a jövő a ti szívetekben, a ti kezetekben kapott helyet. Isten nehéz, de ragyogó feladattal bízott meg benneteket, azzal, hogy működjetek vele együtt a szeretet civilizációjának építésében. Kedves fiatalok! Engedjétek, hogy az Istent és a világosságot kinyilatkoztató Krisztus fénye árassza el életeteket, és ti is árasszátok e fényt magatok körül abban a környezetben, amelyben éltek. Amilyen mértékben elmélyítitek barátságotokat Krisztussal, amelyben éltek. Amilyen mértékben elmélyítitek barátságotokat Krisztussal, az Õ misztériumával, olyan mértékben váltok a világosság fiaivá. Ezért tehát én az evangélium szavait ismétlem nektek: világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat. Ma este a pápa veletek, a különböző földrész fiataljaival együtt a világ előtt megerősíti az egyházat éltető hitet: azt, hogy Krisztus az emberek világossága, Aki meghalt és feltámadt, hogy az időben zarándokoló embereknek visszaadja az örökkévalóság reményét. Az Õ evangéliuma nem csorbítja meg azt, ami emberi: Krisztus elfogad és megnemesít minden kultúrában megnyilatkozó minden igazi emberi értéket. Ennek tudatában a keresztény embert büszkeség tölti el, de ugyanakkor felelősséget is érez, mert tudja, hogy tanúbizonyságot kell tennie az evangélium világosságáról. Ezért ma este ezt a felhívást intézem hozzátok: ragyogjon fel Krisztus világossága életetekben. Ne halogassátok az időt, ne várjatok arra, hogy több év nyomja a vállatokat, hanem induljatok el azonnal az életszentség útján. A szentség mindig fiatal, úgy, amint Isten ifjúsága is örökké való. Közöljétek mindenkivel, mennyire szép a találkozás Istennel, mert értelmet ad az emberi életnek. Az igazságosság, a béke, a testvériség és a szolidaritás keresésében és hirdetésében mindig ti legyetek az elsők!”
Homíliája végén a szentatya a világtalálkozó himnuszának szép szavairól elmélkedett: „Lumier du mondel Sel de la terre! Világ világossága, Föld sója! Legyetek a világ számára a szeretet arcai, legyetek a Föld számára az ő világosságának visszfényei! Ez a legszebb és legértékesebb ajándék, amelyet az egyháznak és a világnak adhattok. A pápa — jól tudjátok — mindig veletek van imáival és áldásaival.”
Az imavirrasztás végén, amely közel egy órával tovább tartott a tervezettnél, a pápa jelképes gesztussal 12 fiatalnak átadta a sótömböket, akiket ugyanennyi fiatal égő fáklyával a kezében kísért fel az emelvényre. A szentatya búcsúzóul még mosolyogva és szeretettel átitatott hangon jó éjszakát kívánt a fiataloknak: „Aludjatok jól, Isten áldása kísérjen mindig benneteket!” VR/MK