A pápa hálát adott a sokat szenvedett örmény apostoli egyház hitéért

Ez az egyik legősibb keresztény közösség 451-ben szakadt el Rómától, mivel nem fogadta el a Khalkedóni Zsinatot, amely elítélte a monofizita eretnekséget, s amely kimondta azt a tételt, miszerint Krisztus nemcsak Isten, hanem valódi ember is volt. A zsinati vitában az apostoli örmény egyház, bár nem tagadta Jézus ember voltát, inkább istenségét hangsúlyozta. Ez okozta a szakadást. Több mint tizenöt évszázad eltelt, amikor II. János Pál pápasága idején a katolikus és az örmény apostoli egyház 1996-ban aláírt egy közös nyilatkozatot, amely kijelenti: felülemelkedtek a Khalkedóni Zsinat félreértésein és megerősítik hitüket Krisztusban mint igaz Istenben és igaz emberben.

XVI. Benedek pápa csütörtökön kora este találkozott II. Meszrob isztambuli örmény apostoli pátriárkával, majd a Szűz Máriáról nevezett örmény apostoli székesegyházban mondott köszöntőt. Beszédében aláhúzta: Szükség van arra, hogy begyógyítsuk a szakadás okozta sebeket, mert a krisztuskövetők között az idők folyamán fennállt tragikus elkülönülés ellentmond az Úr akaratának, aki az egységet akarja. Éppen hitük és szeretetük tanúsága által a keresztények arra lettek meghívva, hogy a reménység és a vigasz sugárzó jeleit adják a konfliktusoktól és feszültségtől terhes világnak.

A pápa hálát adott Istennek az örmény nép hitéért és keresztény tanúságtételéért, amelyet nemzedékről nemzedékre átadott, sokszor igazán tragikus körülmények között, mint például az elmúlt évszázadban. Emlékeztetőül: a XX. század elején még több mint kétmillió örmény élt Törökországban. A polgári lakosság és az örmények mészárlása 1915 körül, valamint az azt követő kivándorlás mindössze nyolcvanezerre csökkentette számukat. Ennek ellenére a százharmincezres törökországi keresztények legnagyobb közösségét alkotják.

VR/Magyar Kurír

Kép: www.panarmenian.net