
Beszédében a pápa bírálta a féktelen globalizációt, amely mint mondta, „ellentétes a világ rendjével”. A gazdasági hatalomért, a világ ásvány-, energia- és vízkészletének birtoklásáért folytatott küzdelem hátráltatja azoknak a munkáját, akik az igazságos és szolidáris világért dolgoznak.
A Szentatya – utalva ezzel nemrég kiadott, a reményről szóló Spe salvi kezdetű enciklikájára – arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb reményre és bizalomra van szükség, amely megengedi, hogy a közérdeket tartsuk szem előtt. Akinek van reménye, képes a józanságra. Akinek nincs reménye, az a kábulatban és a felesleg felhalmozásában keresi a boldogságot, és ezzel saját magát és környezetét is rombolja. A mértékletesség nem valamiféle aszketikus szabály, hanem az emberiség megmentésének az útja. Az igazságos és fenntartható fejlődés csak a józan életstílussal, a javak egyenlő elosztásával, az ezért való szüntelen fáradozással érhető el – figyelmeztetett a pápa. 
A szentmise után az Úrangyala-imádság alkalmával mondott beszédében a Szentatya arra hívta fel a figyelmet, hogy a betlehemi csillag fénye ma is mindenkit Jézus Krisztushoz vezet, és minden hívő magában hordozza azt a fényt, amelynek segítségével másokat is elvezet Hozzá. A három napkeleti bölcs bibliai története megmutatja, hogy Krisztus fénye első megjelenésétől kezdve – nyelvtől, kultúrától, nemzetiségtől függetlenül – mindenkit hív, aki az igazság, a szépség, az igazságosság és a béke útját keresi.
Magyar Kurír