A pápa kanonizálta Folignói Boldog Angélát

Az umbriai születésű szent jómódú családból származott, Szent Ferenc tanítása nyomán tért meg. Belépett a ferences világi rendbe, és szegénységben élt követőivel együtt. Rendkívüli misztikus látomásai voltak, írásai révén kiérdemelte a teológusok mesternője – Theologorum Magistra – címet.

Ferenc pápa október 9-én további hét dekrétumot hagyott jóvá, köztük egy csoda elismerését, valamint a többi hat esetben a keresztény erények hősies fokú gyakorlását. Az érintettek közül négy nő és három férfi, többségük olasz származású.

XVI. Benedek pápa a középkori női misztikusokról szóló tanításai keretében 2010. október 14-én, a szerdai általános audiencián az itáliai Folignói Boldog Angéláról tartotta katekézisét. „Ma is beszél hozzánk – mondta a középkori misztikus szentről. – Lelki fejlődése a megtéréstől a misztikus látomásokig a keresztre feszített Jézus által történt meg, és a hozzá való hasonlóságra irányult az egyre radikálisabb és elmélyült lelki megtisztulásra irányuló cselekedeteken keresztül. Mindez azt is jelentette Folignói Angéla számára, hogy megtapasztalja azt, amit Jézus is átélt: szegénységet, megaláztatást, fájdalmakat. A szegénység végtelen boldogságot hoz a léleknek, a megaláztatáson keresztül tiszteletet és dicsőséget nyer majd, a bűnbocsánat pedig megadja Isten vigaszát és szeretetét” – fejtette ki Benedek pápa a Folignói Boldog Angéláról szóló tanításában.

Érdemes felidézni Árpád-házi Szent Margit kanonizálásának történetét: XII. Piusz pápa különleges szentté avatással, 1943-ban emelte őt a szentek sorába. Ritka kiváltság, amikor lerövidített segédeljárást alkalmaznak. Ennek keretében a Szentatya egy pápai rendelkezéssel megvalósítja a szentté avatást. Ez történt Boldog Margit esetében is a II. világháború idején. XII. Piusz pápa lelkipásztori célokat szolgáló, szép ajándéka volt ez a magyar egyháznak – emlékeztet a Vatikáni Rádió.

Magyar Kurír