A pápa katekézise

Szeptember 8-án, szerdán délelőtt az általános kihallgatás során II. János Pál pápa Mária születésének liturgikus ünnepéhez fűzte gondolatait. Ez az ünnep, amely különösen élő a népi ájtatosságban, arra ösztönöz bennünket, hogy a gyermek Máriát szemléljük, aki a Megváltás legtisztább hajnala. Olyan kislány, mint a többi, ugyanakkor egyetlen, „áldott, az asszonyok között”. Mária Sion szeplőtelen lánya, aki arra lett hivatva, hogy a Messiás anyjává váljon.
„A gyermek Máriát szemlélve hogyan ne gondolnánk az oszétiai Beszlan annyi ártatlan kis áldozatára, akiket a barbár merénylet során tragikus módon lemészároltak?” – tette fel a kérdést a szentatya. A gyermekek az iskola épületében voltak, egy olyan helyen, ahol értékeket tanítanak, amelyek értelmet adnak a történelemnek, a kultúrának, a népek civilizációjának. Ilyen értékek a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás, az igazságosság és a béke. Az iskola falai között azonban éppen a gyalázattal, gyűlölettel és a halállal találkoztak, amely a kegyetlen fanatizmus, az ember esztelen megvetésének vészterhes következménye.
Látóhatárunkat most kiszélesítve, a világ minden részén élő ártatlan gyermekekre gondolunk, akik a felnőttek erőszakának áldozatai. Gyermekek, akiket arra kényszerítenek, hogy fegyvert fogjanak, akiket gyűlöletre és öldöklésre nevelnek, akiket utcára vetnek, hogy kolduljanak, akiket könnyű nyereség miatt kizsákmányolnak, gyermekek, akikkel rosszul bánnak, akiket megaláznak, akiket sorsukra hagynak, akiket megfosztanak a családi élet melegétől, a jövő távlatától, gyermekek, akik éhen halnak, akiket megölnek a világ különböző részein dúló konfliktusokban.
„A méltóságában megsértett gyermekkor fájdalmas segélykiáltásával szemben senki sem maradhat közömbös. A gyermek Mária bölcsője előtt ismét ébredjünk tudatára annak a kötelességünknek, hogy megóvjuk és védelmezzük ezeket a törékeny teremtéseket, hogy számukra békés jövőt építsünk. Imádkozzunk együtt, hogy biztos életkörülményeket teremtsenek számukra” – hangzott a szentatya felhívása.
A pápa és a hívek a következő öt szándékra imádkoztak:
A beszlani gyermekekért, akiknek kegyetlen erőszakkal kioltották életét, miközben éppen megkezdték az új tanévet, szüleikért, rokonaikért és barátaikért, akiket velük együtt lemészároltak; A sebesültekért, az áldozatok családjaiért és Beszlan közösségének minden tagjáért, akik megtört szívvel siratják halottaikat, hogy a hit fényében és a világ szolidaritásától kísérve meg tudjanak bocsátani a merénylőknek; Minden gyermekért, akik a Föld annyi részén szenvednek és meghalnak a felnőttek erőszakának következtében: az Úr éreztesse velük szeretetét és enyhítse meg azok szívét, akik szenvedésüket okozzák; Mindazokért, akiket Irak sokat szenvedett földjén elraboltak, különösen a két olasz női önkéntesért, akiket Bagdadban kedden ejtettek túszul: bánjanak velük tisztelettel, és engedjék őket minél előbb szabadon, hogy visszatérhessenek szeretteikhez; Végül azért, hogy megvalósuljon a világban az igazságosság és a béke: az Úr világosítsa meg mindazok elméjét, akik az erőszak gyászos befolyása alá kerültek és nyissa meg mindenki szívét a párbeszédnek és a kiengesztelődésnek, a remény és a béke jövőjének építésére.
A szentatya végül a következő fohásszal zárta szerda délelőtti katekézisét: „Istenünk, Atyánk, Te azért teremtetted az embereket, hogy egymással szeretetközösségben éljenek. Értesd meg velünk, hogy minden gyermek az emberiség gazdagsága, és hogy a mások elleni erőszak olyan zsákutca, amelyből nincs kivezető út a jövő felé.” VR/MK