A pápa levele az ENSZ elöregedésről tartott II. világkonferenciájáról
Hazai – 2002. április 23., kedd | 14:04
Vatikán: Az időseket nem szabad úgy tekinteni, mintha csak terhet jelentenének a társadalom számára, melynek kötelessége, hogy ellássa őket és elismerje szerepüket. Sőt, különösen fontos, hogy mellettük álljunk, amikor kiszolgáltatottakká válnak és szenvedéseikkel, valamint függőségi állapotukkal elkerülhetetlenül a halált idézik – fejtette ki II. János Pál pápa José María Aznar spanyol kormányfőhöz intézett levelében, amelyet az ENSZ-nek az elöregedésről tartott madridi világkonferenciájához írt.
A szentatya emlékeztet rá, hogy lelkipásztori szeretetén túl azért is foglalkoztatja az idősek problémája, mert ő maga is osztozik sorsukban. Azt tanácsolja a konferencia résztvevőinek, hogy amikor az elöregedés kérdését tárgyalják, ne csak gazdasági kritériumok lebegjenek a szemeik előtt, hanem tekintsenek az idősekre, mint sajátságos méltósággal rendelkező személyekre, melyet akkor sem lehet tőlük elvitatni, amikor az évek múlásával fizikai és pszichikai állapotuk károkat szenved. Az idős ember önbecsülése elsősorban attól függ, hogy mennyi figyelmet kap a család és a társadalom részéről. Az őszhajúak számára érvényes a szolidaritás alapelve, de ezen túlmenően a nemzedékek közötti együttműködés: vagyis, hogy ők is helyet kapjanak a társadalomban, élettapasztalatuk, ismereteik és bölcsességük jogcímén. A jó öregkor titka, hogy az élet egész ívén át készülni kell az időskorra, alkalmazkodni a változásokhoz, az élethez és a munka során egyaránt. Az időskort pozitív fényben kell szemlélni, azzal a szándékkal, hogy kifejlődjön annak minden lehetősége, anélkül azonban, hogy elrejtenénk a vele együtt járó nehézségeket és az elkerülhetetlen véget. A krónikus, súlyos betegség helyzetében pedig az idős embernek az orvosi segítségen túl elsősorban arra van szüksége, hogy türelemmel és szeretettel álljanak mellette, hogy ne érezze magát fölösleges tehernek, és ne kívánja a halált. Arra kell törekedni, hogy az idősek életük minden pillanatát méltóságban és teljességben éljék meg. VR/MK