A pápa realista módon tekint a közel-keleti válságra

Munkatársai sokszor hangsúlyozták, hogy a pápa nem politikai vezetőként utazik Libanonba; beszédeiben főként a vallások közötti békés együttélésre buzdított – mindez Tonielli szerint azt a benyomást keltheti, hogy főként a keresztényeket kívánta megszólítani.

Ám ha közelebbről megnézzük, különösen a pénteki Róma-Bejrút repülőúton az újságíróknak adott válaszait és a vasárnapi Úrangyala-imádság előtt mondott beszédét, kiderül, hogy finoman, de pontosan kifejezte véleményét.

Tornielli az interjúból kiemeli, hogy amikor a pápa az arab tavaszról beszélt, méltatta annak pozitív tartalmát – a nagyobb demokrácia, nagyobb szabadság  iránti vágyat –, ugyanakkor emlékeztetett arra is: „a forradalmak történetéből tudjuk, hogy a szabadság kiáltása fontos és pozitív dolog, de mindig fennáll a veszély, hogy megfeledkezünk a szabadság egy lényeges dimenziójáról, vagyis a másik ember iránti toleranciáról.” Amikor Szíriáról kérdezték, kifejezte, hogy a fegyverszállítás súlyos bűn, aminek véget kell vetni.

Az Úrangyala-imádság előtt pedig ezt mondta a Szentatya: „sajnos a fegyerropogás továbbra is hallatszik, csakúgy mint az özvegyek és árvák kiáltása. Az erőszak és a gyűlölet eltiporja az életet, első áldozatai a nők és a gyermekek. Miért van ennyi szörnyűség? Felhívást intézek a nemzetközi közösséghez! Felhívást intézek az arab országokhoz, hogy mint testvérek javasoljanak olyan kivitelezhető megoldásokat, amelyek tiszteletben tartják minden ember méltóságát, jogait és vallását!”

Az olasz vatikánszakértő magyarázata szerint a pápa a hangsúlyt tehát az erőszakra, a szörnyűségre, a háborúra, a halottakra helyezte, nem pedig az arab tavasz kapcsán felszínre került demokrácia- és szabadságvágyra – ezzel azt mutatta, hogy a Szentszék realista módon tekint a szíriai válságra.

Minden ország helyzete különböző, és lassan nyilvánvalóvá válik mindenki számára, hogy az Aszad rezsim nem fenntartható. Ratzinger pápa nem beszélt a „népek tavaszáról”, nem áldotta a forradalmakat, hanem inkább azt a kérdést tette fel, mi lesz majd a kormányváltásokat követően, és milyen erők támogatják, segítik fegyverekkel a lázadókat.

Benedek pápa a Közel-Kelet forrongó világában leginkább a jelenlétével beszélt – jelenti ki Tornielli. A nemzetközi közösséghez és az arab országokhoz intézett felhívása politikai üzenet is: „javasoljanak kivitelezhető megoldásokat”, vessenek véget az erőszak örvényének. XVI. Benedek pápa tehát nem akarja távolról szemlélni a népek szenvedését, nem elégszik meg azzal, hogy egyszerű szlogeneket mondjon egy ilyen összetett helyzetben – zárja gondolatait Vatican Insideren a vatikánszakértő.

Magyar Kurír

(tzs)