A pápa reményt hoz és erőt ad az új evangelizációhoz

A főpásztor rámutatott a hivatalos jelző jelentőségére, amely a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozik. Joseph Ratzinger pápaként már két alkalommal is járt Németországban: először 2005-ben Kölnben, az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával, másodszor pedig 2006-ban, amikor szűkebb hazáját, Bajorországot kereste fel.

Az apostoli nuncius elmagyarázta: a Szentszék 179 országgal tart fent diplomáciai kapcsolatokat, ezek közé tartozik Németország is. A pápalátogatás hivatalos jellege abban nyilvánul meg, hogy XVI. Benedek, mint az egyetemes egyház legfőbb pásztora látogatást tesz a német szövetségi elnöknél, a parlamentben és a kormánynál, valamint a szövetségi alkotmánybíróságnál, vagyis a legfőbb állami szerveknél.

A szeptemberi látogatás egyes állomásai – Berlin, Erfurt, Etzelsbach és Freiburg – jól mutatják, hogy a pápa az újraegyesült Németországot keresi fel. Először a fővárost, majd Erfurtot, a volt Német Demokratikus Köztársaság egyik egyházmegyéjét, ahol az egyháznak sikerült megőriznie hitét a kommunista rezsim alatt, és amelynek szemináriumát még az NDK idején felkereste Ratzinger bíboros. A látogatás utolsó állomása az ország nyugati részén lévő Freiburg; az ottani számos program közül Périsset érsek kettőt emelt ki: a szövetségi parlamentben való látogatást, illetve azt a szentmisét, amelyet az Olimpiai Stadionban mutat be XVI. Benedek.

Azoknak az ellenvetésével szemben, akik a pápa parlamenti jelenlétét kifogásolják, a berlini apostoli nuncius emlékeztetett: maga a Bundestag hívta meg XVI. Benedek pápát. A diplomáciai kapcsolatokat az egyes országok nem a Vatikáni Városállammal, hanem a Szentszékkel kötik, tehát azzal a szervvel, amely az egyetemes egyházat irányítja. Ez a sajátos státusz a történelem külön ajándéka, és egyedülálló lehetőséget nyújt a pápának, hogy az államok és a nemzetközi szervezetek szintjén képviseljen egy értékek által meghatározott örökséget. Ha egyéb vallási vezetők is diplomáciai kapcsolatokra lépnének az államokkal, akkor ugyanúgy élhetnének ezzel a lehetőséggel.

Ami a lehetséges tiltakozó tüntetéseket illeti, a nuncius kifejtette: az embereknek joguk van a tüntetéshez. Annak a reményének adott hangot, hogy nem a vallási értékek ellen tiltakoznak majd, és tiszteletben tartják a katolikus egyház hitét. Mi ugyanazt a tiszteletet várjuk el, mint ami minden más vallási vagy politikai felelőst megillet – nyilatkozta Périsset érsek. Utalt arra a nemzetközi szokásra, miszerint egy vendéglátó állam egy külföldi államfő elleni inzultust vagy merényletet ugyanolyan szigorúan bírál el, mint ha saját hatóságairól lenne szó.

Az interjút készítő újságíró emlékeztette az érseket, hogy amikor 2007-ben Németországba érkezett mint apostoli nuncius, rendkívül élénk helyi egyházról számolt be. A kérdésre, hogy milyen most a helyzet a közelmúlt válsága után, Périsset érsek, aki előzőleg 1998-tól Románia, majd 2003-tól a Moldovai Köztársaság nunciusi tisztségét is betöltötte, a következőket válaszolta: a Williamson-ügy utáni viták, a szexuális visszaélések botrányai után megkezdett párbeszéd azt mutatja, hogy élő az egyház Németországban. Az egyházat érintő bírálatok is pozitív jelek. A francia Svájcban, ahonnan én származom, van egy közmondás: 'csak a gyümölcsöktől roskadozó fát dobálják meg kövekkel'. Ugyanez a helyzet az egyházzal: azért érik bírálatok, mert élő és termékeny. Minden bírálat hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom észrevegye, mennyire fontos számára az egyház – hangsúlyozta a főpásztor.

Kiemelte: pozitív jel, hogy rendkívül sok katolikus hívő jelentkezett már a pápa berlini szentmiséjére az egyes szövetségi tartományokból és külföldről is. Ez Németország egységét bizonyítja, valamint azt, hogy Berlin nem pogány város, ahogy azt sokan állítják.

Az erfurti Ágostonrendi kolostorban a pápa találkozik az evangélikus hívekkel is, azon a helyen, ahol Luther Márton élt. Ez is arra ad reményt, hogy nyugaton közeleg az egyházak kiengesztelődése. A remény isteni erény – emlékeztetett a berlini nuncius.

Freiburgban, a pápa a püspöki konferencia elnöke mellett találkozik egy „zöld” polgármesterrel is. Amikor Isten a világot teremtette, a szivárvány minden színét felhasználta. Az egyház számára mindegy, hogy valaki piros, sárga vagy zöld. Nem pártokról, hanem értékekről van szó, hitről, amit hirdetni kell. A katolikusok között is vannak „zöldek”, vagyis környezetvédők – tette hozzá a svájci főpásztor.

XVI. Benedek az új evangelizációhoz szükséges remény és erő adományát viszi el Németországba – nyilatkozta a berlini apostoli nuncius. Kiemelte: az egyház feladata, hogy felkínálja Krisztus üzenetét. Az embereken áll, hogy meghallgatják-e és válaszolnak-e rá, vagy sem. A pápa arra buzdítja az egyházat, hogy tegyen eleget küldetésének – mondta az érsek. Kifejezte reményét, hogy sikeres lesz a Szentatya útja, mivel jó munkatársai vannak Berlinben és Rómában, s a Szentlélek segíti őt. Németországban anyanyelvén szólhat, tolmács segítsége nélkül – hangsúlyozta Jean-Claude Périsset érsek a pápa apostoli útjára készülve.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír