A pápa üzenete az Elvándorlók és Útonlevők Világnapjára

A keresztények kötelessége hirdetni az Evangéliumot, mások meggyőződését tiszteletben tartva
Vatikán: Amint arról már röviden beszámoltunk, december 9-én csütörtökön mutatták be a Szentszék sajtótermében II. János Pál pápának a Vándorlók és Menekültek 2005-ös Világnapjára írt üzenetét, amely a kultúrák közötti integráció időszerű problémájával foglalkozik. A világnapot a szokásnak megfelelően vízkereszt utáni második vasárnap, január 16-án tartják meg. A dokumentumot az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának elnöke, Stephen Fumio Hamao bíboros, a tanács titkára, Agostino Marchetto érsek és helyettes titkára, Michael Blume verbita atya mutatta be a sajtó képviselőinek.
Üzenetében a szentatya hangsúlyozza: helyes egyensúly kialakítására van szükség a befogadók és a befogadottak önazonosságának tiszteletében és elismerésében. A pápa elemzi az „integráció” szót, mivel általában ezzel a fogalommal jelölik a vándorlók és menekültek beilleszkedésével kapcsolatos elvárást. A szentatya azonban figyelmeztet: nem könnyű e fogalom tartalmának és gyakorlatának meghatározása. Az integráció nem jelenthet felszívódást, a saját kulturális identitás elfojtására, vagy elfelejtésére irányuló törekvést. A másokkal való kapcsolat lényege, hogy felfedezzük a bennük rejlő titkot, vagyis megnyílunk feléjük, hogy jobban megismerjük őket, felismerve ezzel értékeiket. Ez a folyamat hosszú, amelynek célja a társadalom és a kultúra formálása. Így utóbbi egyre inkább olyanná válik, amelyben visszatükröződik az a sokszínűség, amellyel Isten megajándékozta az embereket. A migráns embernek ebben a folyamatban vállalnia kell a társadalmi befogadáshoz szükséges lépések megtételét, mint pl. a nyelv elsajátítása, a törvényekhez és a munkalehetőségekhez való alkalmazkodás. Ezzel el lehet kerülni, hogy szakadék alakuljon ki a helyi lakosok és az idegenek között. Mindenki előtt világos, hogy a különböző kultúrákból érkező személyek között konfliktus áll fenn az identitás terén. Ebben vannak pozitív elemek is. Nevezetesen az új környezetbe beilleszkedő ember olykor éppen ebben a helyzetben ismeri fel jobban saját identitását és tudatosul benne, melyek azok a különösen fontos értékek, amelyek leginkább hiányoznak számára az új környezetben. A vándorlás és menekülés globális jelenségétől érintett társadalomban meg kell találni a helyes egyensúlyt saját identitásunk és másoké között. Szükséges ugyanis, hogy elismerjük egy-egy országban a jelen lévő kultúrák pluralitását, ám ennek összhangban kell állnia a törvényes renddel, amely biztosítja a társadalmi békét és a polgárok szabadságát. El kell kerülni az olyan asszimilációs modelleket, amelyek azt akarják, hogy az idegen saját magunk másolata legyen, de azokat is, amelyek a migránsokkal szemben annyira elutasítók, hogy az már hasonlít az apartheidre. Üzenetében a pápa hangsúlyozza, hogy a követendő út a nyitott szellemű, őszinte integráció, amely túlmutat azon, hogy csak a különbséget vegye észre a helyi lakosok és a bevándoroltak között. A helyes integrációhoz baráti érzelmek is kellenek, nem elég az egyszerű tolerancia az idegennel szemben.
Az üzenet záró részében a pápa figyelmezteti a keresztényeket sajátos kötelességükre: nem mondhatnak le arról, hogy hirdessék az Evangéliumot minden embernek. Természetesen ezt úgy teszik, hogy tiszteletben tartják mások meggyőződését és mindig a szeretet módszerét alkalmazzák. A keresztények képesek arra, hogy a különböző kultúrákban felismerjék az értékes elemeket és erre a szilárd alapra építsék a kölcsönös megértést. A keresztények, a hajnal őrszemeiként, először is meghallják a vándorlók és menekültek segélykiáltását és fáradoznak az igazságosabb és szolidárisabb társadalom megteremtéséért. A keresztények feladata az, hogy elsőként felismerjék Isten jelenlétét a társadalomban, akkor is, amikor látszólag még mindent homály borít.

175 millió menekült vagy vándorló él világszerte
A sajtótájékoztatón adatokat tettek közzé a jelenséggel kapcsolatban, amely az egész világot érinti. Ezek szerint a világon 175 millió személy él, akik bevándorlóként vagy menekültként nem abban az országban élnek, amelyben születtek. 56 millió bevándorolt él Európában, 50 millió Ázsiában, 41 millió Észak-Amerikában, 16 millió Afrikában, 6 millió Latin-Amerikában és ugyanennyi Óceániában. Országok szerint az Amerikai Egyesült Államok abszolút értelemben az első helyen szerepel 35 millió bevándorolttal, következik az Oroszországi Föderáció 13 millióval, Németország 7 millióval, India, Kanada és Franciaország 6 millióval, Szaúd-Arábia 5 millió, Pakisztán 4 millió vándorló-menekülttel. Olaszország a 20. helyet foglalja el a listán, 20 millió migránssal. VR/MK