A pápa üzenete a béke világnapjára

A pápa kifejtette, hogy üzenete témáját főként a gyermekekre gondolva választotta, „akiknek jövőjét lelkiismeretlen felnőttek gonoszsága és a kizsákmányolás árnyékolja be”: „csak az ember iránti tisztelettel lehet előmozdítani a békét”. A pápa emlékeztetett arra, hogy az ember méltósága abból a tényből ered, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtetett: az ember tehát nem egyszerűen „valami”, hanem „valaki”. A béke – folytatta a pápa – isteni ajándék, de egyben „emberi feladat is; olyan kötelességteljesítés, amely nem ismer megállást”. A béke „megnyilvánul a rendezett és harmonikus világegyetem teremtésében, valamint az emberiség megváltásában is, amelyet ki kell vezetni a bűn káoszából.

Van tehát egy rend a világban, amely nem „irracionális vagy értelmetlen”, mert „eredeténél ott áll az örök Ige, a Ráció; és nem az Értelmetlenség”: van tehát egy „morális logika”, amelyet tiszteletben kell tartani, egy közös „nyelvtan”, amely „a cselekedetek szabályait foglalja magában … az igazságosság és a szolidaritás jegyében … amely mindenki lelkiismeretébe be van írva”. Éppen ennek a „természetes törvénynek” a tisztelete képezi az emberek közötti „párbeszéd alapját” és a valódi béke kiindulópontját.

„A békéhez arra van szükség, hogy világosan kijelöljük azt az értékrendet, amely az embernek sajátja” – folytatta a pápa. „A béke azon alapszik, hogy mindenki jogát tiszteletben tartják”: az Egyház „amely minden ember alapvető jogainak védelmére kel”, különösen is síkra száll minden egyes ember élethez és vallásszabadsághoz való jogáért. Az ember élethez való jogának tisztelete minden életkorra vonatkozik, nagy jelentőségű és sarkalatos pont: „az élet ajándék, amely felett az egyén nem rendelkezik teljes mértékben”.

A pápa „szégyenletesnek” nevezte azt, hogy egyrészt áldozataikat szedik a fegyveres összetűzések, a terrorizmus és a különféle erőszakos cselekmények, másrészt a háttérben emberéleteket követel az éhezés, az abortusz, az embriókon végzett kísérletek és az eutanázia is.

Ami a vallásszabadságot illeti, nagyon sok hívőnek kell nehézségekkel szembenéznie, ha „nyilvánosan és szabadon ki akarja nyilvánítani meggyőződését” – hangsúlyozta a Szentatya, fájdalommal megemlékezve a keresztények üldözéseiről, és „a féktelen erőszak tragikus eseményeiről”. „Vannak olyan vallási alapú rezsimek, amelyek mindenkire ugyanazt a vallást kényszerítik, míg mások közönyösségükkel nem az erőszakos üldözést segítik elő, hanem kulturális szinten, szisztematikusan teszik gúny tárgyává a vallásos hitet. Mindkét esetben egy alapvető emberi jog sérül, s ez nagyon károsan hat a békés együttélésre.”

Állandó veszélyt jelent a békére „az a sok igazságtalan különbség is, amely tragikus módon még mindig jelen van a világban, főleg „az alapvető javakhoz – mint az élelem és a víz – való hozzáférés, valamit a lakhatás és az egészség terén, tehát azok az igazságtalanságok, amelyek leginkább Afrikát sújtják.

További veszélyt jelent „az alapvető emberi jogok gyakorlásában tapasztalható, és folyamatosan fennálló különbség férfiak és nők között: a pápa elítélte a nők kizsákmányolását, valamint néhány kultúra azon antropológiai szemléleteit, amelyek a nőket szigorúan a férfiak akaratának vetik alá.

A béke felé vezető úton – jelentette ki XVI. Benedek – szoros kapcsolat van a természet és az ember ökológiája között, vagyis a természet tisztelete és az ember természetes és erkölcsi felépítésének tisztelete között. Ebbe a gondolatkörbe illeszkedik az energia utánpótlásának kérdése: az ember a történelemben soha nem látott mértékben használja rendelkezésre álló forrásait, s ez igazságtalanságot, ellentéteket, új szegénységet és kirekesztést eredményez. „A környezet rombolása – olvasható a pápai üzenetben –, nem megfelelő vagy önző használata, a Föld erőforrásainak erőszakos kisajátítása sebeket, konfliktusokat és háborút okoz, éppen azért, mert egy embertelen fejlődési fogalom gyümölcse.”

A pápa szerint túl kell haladni az „ember korlátolt szemléletein”, az „ideológiai és kulturális előítéleteken”, „a politikai és gazdasági érdekeken”, és azokon az „elfogadhatatlan Isten-felfogásokon, amelyek gyűlöletre és erőszakra ösztönöznek”. A Szentatya újra világosan megfogalmazta: „az Isten nevében folytatott háború sohasem elfogadható!”

A békét „az ember igazi természete iránti közöny” is megkérdőjelezi. Sok ma élő ember tagadja, hogy létezik egy kizárólag az emberre jellemző természet, és így „a legfurcsább értelmezéseket is lehetővé teszik” arra nézve, hogy mi is az emberi lény. „Itt is – hangsúlyozta a pápa – tisztán kell látni azt, hogy az ember meggyengült értelmezése, amely teret ad a legszélsőségesebb felfogásoknak is, csak látszólag szolgálja a békét. Valójában azonban megakadályozza, hogy igazi párbeszéd alakuljon ki, és az önkényességnek nyit teret.”

Az ember meggyengült értelmezésének „legyengített” emberi jogok felelnek meg. A pápa rámutatott a relativista gondolkodás belső ellentmondására: „a jogokat abszolútként kezelik, ugyanakkor azt az alapot, amelyből a jogokat levezetik, relatívnak tartják”. Így tehát ha néhányaknak ezek a jogok „kényelmetlenek”, figyelmen kívül is hagyhatják őket. „Csak akkor lehet hatásosan megvédeni” a jogokat, és „csak akkor lesznek mindig, mindenhol és mindenki számára érvényesek”, ha világossá tesszük, hogy a jogok a természet által kialakított igényekben gyökereznek.

XVI. Benedek pápa ezek után a nemzetközi emberi jogok kérdésére tért át, amelyet „sajnos nem tartanak kellőképpen tiszteletben”, és megemlítette a nemrég Libanonban zajlott háborút, amelynek során nem védték meg és nem segítették az ártatlan áldozatokat, vagyis a civil lakosságot. A Szentatya ismételten elítélte a terrorizmust, ugyanakkor arra szólította fel a Nemzetközi Közösséget, hogy „világosabb szabályokat követve működjön, amelyek képesek hatásosan szembenézni a drámai következményekkel”. „A háború mindig a Nemzetközi Közösség kudarcát jelenti, és súlyos emberi veszteséggel jár.”

Másrészt „fenyegető árnyékként borul az emberiség horizontjára”, és „nagy nyugtalanságot okoz” az, hogy néhány állam atomfegyverrel szeretné felszerelni magát: ez megnöveli a „lehetséges nukleáris katasztrófától való félelmet”.

A pápa kifejezte óhaját, hogy az emberiség a nukleáris fegyverek számának csökkentése, majd azok „teljes megsemmisítése” felé haladjon. Ezeket a célokat – írta a Szentatya – „tárgyalások útján” kell elérni. „Minden keresztény – zárta sorait XVI. Benedek pápa – érezze kötelességének, hogy a béke fáradhatatlan munkása, az emberi méltóság és az embertől elidegeníthetetlen jogok védelmezője legyen”. Tanúságot téve arról, hogy „Isten szeretet, és minden ember legnagyobb hivatása a szeretet”.

Magyar Kurír