A pápa a varsói székesegyházban (1)

„Azért jöttem Lengyelországba, nagy elődömnek, II. János Pál pápának szeretett hazájába, hogy – mint ő is tette – merítsek a hitnek ebből az atmoszférájából, amelyben éltek, s hogy ’lelki ajándékokat közvetítsek számotokra, hogy általuk megerősödjetek’. Bízom benne, hogy e napok zarándokútja megerősíti közös hitünket, amely a tiétek és az enyém.”

Benedek pápa a varsói székesegyházban, a helyi papsággal találkozva megemlékezett a lengyel főváros és Lengyelország „fájdalommal teli történetéről”, s azokról a megpróbáltatásokról, amelyeknek a lengyelek „régmúlt és nem annyira régmúlt időkben ki voltak téve”.

„Elismeréssel és hálával emlékezünk azokra, akik nem hagyták, hogy legyőzzék őket a sötétség erői. Tanuljuk meg tőlük a következetesség bátorságát és a Krisztus evangéliumához való ragaszkodás állandóságát” – buzdított a pápa, felidézve „a hit hősies tanúit, akik életüket felajánlották Istennek és az embereknek, a szenttéavatottakat és az egyszerű embereket”. Közöttük Wyszynski bíborost, „az évezred prímását”, ahogy Lengyelországban emlegetik, aki „a fájdalmas, hosszantartó megpróbáltatások közepette is hűségesen tudta szolgálni az Egyházat”.

Benedek pápa beszéde elején – amelyet a Római levélből vett olvasmány (1,8–12) előzött meg – külön köszöntötte Józef Glemp bíborost, Varsó érsekét, Lengyelország prímását, pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából.

A találkozó végén a Szentatya felkereste August Hlond és Stefan Wyszyñski bíborosok sírját a székesegyházban.

SIR/Magyar Kurír

Képek: CTV