A pápa vezetésével igeliturgia keretében kerül sor a kazáni Szűzanya kegyképének visszaadására az orosz híveknek

Vatikán: Szerdán, augusztus 25-én, fél 11 órakor a VI. Pál teremben II. János Pál pápa vezeti azt az igeliturgiát, amelynek során visszaadja az orosz ortodox híveknek a kazáni Szűzanya kegyképét. A szertartás a pápa imájával kezdődik, amelynek végén a jelenlévőket az ikon fogadására szólítja fel. A VI. Pál terem előcsarnokából ekkor elindul a körmenet, amelyben egy diakónus az Evangéliumot, egy másik pedig a kegyképet tartja magasra, néhány virágot és lámpást vivő világi hívő kíséretében. A pápa megcsókolja az ikont, és elvégzi a tömjénezés szertartását, miközben egy orosz kórus a kazáni Szűzanya kegyképe megjelenésének ünnepéhez fűződő himnuszokat énekel.
Az igeliturgia során az evangéliumi szakaszt Lukács könyvéből olvassák fel: „Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?” A szentatya homíliát mond, majd újabb tömjénezés után ismét megcsókolja az ikont és azt átadja Walter Kasper bíborosnak, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnökének. A bíboros a szentszéki küldöttség többi tagjával körmenetben távozik a Szűzanya kegyképével, miközben felcsendülnek a Salve Mater misericordiae ének hangjai.
Az ikon átadásának szertartása után kerül sor a szokásos általános pápai kihallgatásra, amelyen a pápa köszönti a híveket, majd a Miatyánk közös elimádkozása után megáldja őket.
Amint arról már tegnapi számunkban beszámoltunk, a kazáni Szűzanya kegyképét – amelyet a ’60-as évektől kezdve az Egyesült Államokban őriztek – 1993-ban ajándékozták a szentatyának, aki azt magánlakosztályában helyezte el, várva az időpontra, hogy átadhassa az orosz népnek és egyháznak. 2003. április elsején a vatikáni Apostoli Palotában az ikont orosz és vatikáni szakértőkből álló bizottság alapos tudományos vizsgálatnak vetette alá, amely a következőket állapította meg:
a 31,5cm x 26,1 cm-es hársfára festett ikonon folyékony viasznyomok fedezhetők fel, amelyek feltehetőleg liturgikus és kultikus használatából erednek. A festmény egyes stilisztikai elemeiből arra lehet következtetni, hogy az a XVII. század végén, a XVIII. század elején keletkezhetett a Kreml fegyvertárában dolgozó mesterek műveként. Az ikonfestő vidéki mester lehetett, a festmény eredeti és arról tanúskodik, hogy alkotója szándékában állt a kegykép utólagos fémmel történő beborítása. A kép szélén különböző átmérőjű lukak láthatók, eredetileg tehát más fémborítással rendelkezett. A fémborítás, a riza, aranyozott ezüstből készült, késői orosz barokk mű, szintén vidéki alkotás, egyszerű motívumokkal, kifejezetten ennek a kegyképnek a beborítására készült, időben nem sokkal később a festmény befejezése után. A fémborítást számos drágakő díszíti, egyesek eredetiek, másokat utólag helyeztek el. Az ikon jelenlegi tartóját valószínűleg a XX. században készítették. A szakértői vizsgálat megerősítette azt az állítást, hogy hiteles ikonról van szó, amely nem később, mint a XVIII. század második feléből származik. Értékes fémborítása arra utal, hogy az ikon kultikus tárgy volt, amelyet különleges tisztelettel vettek körül.
A pápai lakosztályban őrzött kegyképet, a kazáni Szűzanya ikonját, II. János Pál pápa saját kezdeményezésére adományozza II. Alekszij pátriárkának és rajta keresztül az orosz ortodox egyháznak, hogy az egész orosz nép tisztelhesse azt.
A már ismertetett vatikáni szertartás után, másnap, augusztus 26-án, csütörtökön a kegyképet kiállítják a Szent Péter-bazilikában, hogy a hívek leróhassák előtte tiszteletüket, majd a szentszéki küldöttség, Walter Kasper bíboros vezetésével, augusztus 28-án Moszkvában, a Kremlben lévő Mária elszenderedése székesegyházban nyújtja át az ikont II. Alekszij moszkvai és összorosz pátriárkának. VR/MK